Köz, közjó, közérdek, közösség - manapság hangzatos szavak. Milyen mértékben segítjük, szolgáljuk egyénenként jelen világunkban közösségünk érdekeit?
Megjátsszuk, hogy közösségeink érdekeit szem előtt tartva cselekszünk, miközben a bennünk rejlő individualista felülírja minden közért való cselekedetünket? Az önmegvalósítás, érvényesülés érdekében mozgósítjuk teljes tudásunkat, tehetségünket, energiánkat? Tudatában vagyunk-e annak, hogy egészségesen működő közösségeink nélkül – melyeknek még a közelmúltban mindenki nélkülözhetetlen és hasznos tagja volt – nemzetünket a történelem vihara elsöpörte volna a Kárpát-medencéből? A táncelőadás formai keretét a Kárpát-medencei néptáncok évszázados fejlődésének változatai és annak jól behatárolható állomásai, kronológiai sorrendje alkotja. A keret csak kiindulási pont, melyet felvértez egy jól meghatározott dramaturgia, ami végigvezet különböző, a jelen korban is érvényes történeteken: az egyén sokrétű viszonyulása a közvetlen életterét alkotó közösséghez, férfi-férfi közt létező egészséges vagy ártalmas versengés, férfi-nő közötti kapcsolatok milyensége, nő-nő közötti rivalizálás. A kezdeti homogén, együtt lüktető közösségből kiváló individuumok, karakterek tudásigényüknek, begyűjtött tapasztalataiknak köszönhetően folyamatos karakterváltozáson mennek keresztül, de nem szakadnak ki véglegesen közvetlen környezetükből. Embertársainkkal és közösségünkkel karöltve kialakuló, vagy már létező kapcsolataink útvonalát végigkövetik a pozitív és negatív viszonyulási formák: versengés, tudásvágy, jóság, irigység, szerelem, gyűlölet stb. A fent említett viszonyrendszerekben megteremtett szituációk átélhető, izgalmas, az érzékekre és az értelemre egyaránt ható előadás-nyelvezetet eredményeznek. Díszlet, jelmez: Balázs Gyöngyi Zenei szerkesztő: Molnár Szabolcs Zene: Heveder Band Fényterv: Tóásó István Hang: Zilinszki Károly Koreográfia: Antal József Az Együttesről: Az 1998 őszén alakult Udvarhely Néptáncműhely fokozatosan alakult nyitott koreográfiai műhellyé, kortárs táncszínházzá. Komolyabb művészi munka, vendégkoreográfusokkal való együttműködés jellemzi. Ennek eredményeként évi 2-3 nagyszínpadi előadást sikerül megvalósítani. Az Udvarhely Táncműhely az elmúlt három évben megtalálta az irányvonalat, amelyen haladni szeretne: kortárs szemléletű együttes kíván lenni, amely a népi kultúrát (mindenek előtt a Kárpát-medence folklórkincseit) használja produkciói alapanyagául, de úgy, hogy azzal érvényes, a jelenkor igényeinek is megfelelő kortárs-táncszínházat hozzon létre. Eme törekvését egy nyitott koreográfiai műhely működtetésével biztosítja. A Táncműhely Bartók Béla szellemi örökségével azonosulva - a "tiszta forrásból" és az egyetemes művelődés értékeiből merítve - alakítja ki egyéni arculatát az erdélyi hivatásos táncegyüttesek sorában.
Megjátsszuk, hogy közösségeink érdekeit szem előtt tartva cselekszünk, miközben a bennünk rejlő individualista felülírja minden közért való cselekedetünket? Az önmegvalósítás, érvényesülés érdekében mozgósítjuk teljes tudásunkat, tehetségünket, energiánkat? Tudatában vagyunk-e annak, hogy egészségesen működő közösségeink nélkül – melyeknek még a közelmúltban mindenki nélkülözhetetlen és hasznos tagja volt – nemzetünket a történelem vihara elsöpörte volna a Kárpát-medencéből? A táncelőadás formai keretét a Kárpát-medencei néptáncok évszázados fejlődésének változatai és annak jól behatárolható állomásai, kronológiai sorrendje alkotja. A keret csak kiindulási pont, melyet felvértez egy jól meghatározott dramaturgia, ami végigvezet különböző, a jelen korban is érvényes történeteken: az egyén sokrétű viszonyulása a közvetlen életterét alkotó közösséghez, férfi-férfi közt létező egészséges vagy ártalmas versengés, férfi-nő közötti kapcsolatok milyensége, nő-nő közötti rivalizálás. A kezdeti homogén, együtt lüktető közösségből kiváló individuumok, karakterek tudásigényüknek, begyűjtött tapasztalataiknak köszönhetően folyamatos karakterváltozáson mennek keresztül, de nem szakadnak ki véglegesen közvetlen környezetükből. Embertársainkkal és közösségünkkel karöltve kialakuló, vagy már létező kapcsolataink útvonalát végigkövetik a pozitív és negatív viszonyulási formák: versengés, tudásvágy, jóság, irigység, szerelem, gyűlölet stb. A fent említett viszonyrendszerekben megteremtett szituációk átélhető, izgalmas, az érzékekre és az értelemre egyaránt ható előadás-nyelvezetet eredményeznek. Díszlet, jelmez: Balázs Gyöngyi Zenei szerkesztő: Molnár Szabolcs Zene: Heveder Band Fényterv: Tóásó István Hang: Zilinszki Károly Koreográfia: Antal József Az Együttesről: Az 1998 őszén alakult Udvarhely Néptáncműhely fokozatosan alakult nyitott koreográfiai műhellyé, kortárs táncszínházzá. Komolyabb művészi munka, vendégkoreográfusokkal való együttműködés jellemzi. Ennek eredményeként évi 2-3 nagyszínpadi előadást sikerül megvalósítani. Az Udvarhely Táncműhely az elmúlt három évben megtalálta az irányvonalat, amelyen haladni szeretne: kortárs szemléletű együttes kíván lenni, amely a népi kultúrát (mindenek előtt a Kárpát-medence folklórkincseit) használja produkciói alapanyagául, de úgy, hogy azzal érvényes, a jelenkor igényeinek is megfelelő kortárs-táncszínházat hozzon létre. Eme törekvését egy nyitott koreográfiai műhely működtetésével biztosítja. A Táncműhely Bartók Béla szellemi örökségével azonosulva - a "tiszta forrásból" és az egyetemes művelődés értékeiből merítve - alakítja ki egyéni arculatát az erdélyi hivatásos táncegyüttesek sorában.
Stáblista
| Koreográfia | Antal József |
| Koreográfia | Antal József |
| Díszlet | Balázs Gyöngyi |
| Díszlet | Balázs Gyöngyi |
| Jelmez | Balázs Gyöngyi |
| Jelmez | Balázs Gyöngyi |
Helyszín
Hagyományok Háza
Budapest, 1011, Corvin tér 8.
Budapest, 1011, Corvin tér 8.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!