Töltjük rögvest!
 
 
  Válassz jegyeket
  Add meg az adataid
  Fizess online
MITEM - KÖRHINTA
Nemzeti Színház - Nagyszínpad

Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a Főoldalon!

  Leírás
A Körhinta története az ötvenes évek Magyarországán játszódik, ahol a közös földművelői sorsot „felkaroló” termelőszövetkezetek jelentik az új társadalmi rendet.

Szerelem, föld, házasság, érdekek. Vajon melyik a fontos? A fiatalok boldogsága, vagy hogy – évszázadok paraszti törvénye szerint – egyesüljenek a birtokok, amelyek majd megélhetést jelentenek egy új család számára. Szerelem? Lehet-e a pillanat boldogságára jövőt építeni? Erősebb a társadalom törvénye, a józan ész, mint két ember egymás-akarása?

A Körhinta története az ötvenes évek Magyarországán játszódik, ahol a közös földművelői sorsot „felkaroló” termelőszövetkezetek jelentik az új társadalmi rendet. De nem mindenkinek. A szövetkezetből ki akar lépni Pataki István, és a lányát – földegyesítés okán –egy egyéni termelőhöz kívánja feleségül adni. A lány, Mari azonban mást szeret, Mátét, aki viszont a szövetkezetben keresi és találja meg a boldogulását. Mari szembeszáll az apjával, aki a szóváltás csúcsán baltával támad a gyerekére, mire a lány elmenekül otthonról és összetalálkozik Mátéval. A Sarkadi-novella alapján készült Körhinta a magyar filmtörténet egyik klasszikusa. Fábri Zoltán rendezése 1956-ban a cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma jelölést kapott. Két főszereplője, Törőcsik Mari és a nem sokkal később tragikus körülmények között elhunyt Soós Imre a korszak meghatározó csillagai voltak. A vásári körhinta szédítő forgásában Soós Imre odakiáltja Törőcsik Marinak: „Repülünk, Mari!”. Ez a két szó ma is a fiatalok igazságát, a szerelem és a szabadság szédítő mámorát hirdeti. Vidnyánszky Attila számára a történet személyes és társadalmi szála közül elsősorban a személyes a fontos. A szerelem ereje, hatalma, és a beteljesülő szerelemben a jövő lehetősége… Mindazok, akik látták a János vitéz és a Johanna a máglyán rendezését, megtapasztalhatták, hogy az érzelmek sodró erejét grandiózus színpadi kompozíciókban viszi színre. A nagyszerű szereposztás mellett a produkció dinamizmusáért a Magyar Nemzeti Táncegyüttes felel… Újra műfajokat átívelő, a prózát, a táncot, a zenét egyesítő költői színházi előadás születik a Nemzetiben. Sarkadi Imre - Fábri Zoltán - Nádasy László művei alapján a forgatókönyvet írta: Vincze Zsuzsa Zenészek
D. Tóth Sándor (brácsa)
Liber Róbert (bőgő)
Csávás Attila (fúvós hangszerek)
Takács Ádám (hegedű)
Szabó Dániel (cimbalom) Az előadásban hangfelvételről közreműködik
Balogh Kálmán - cimbalom
Madarász András - zongora, koboz, gitár, dob
Kovács Ferenc - trombita
Bede Péter - szaxofon
Rácz Csaba - cselló
Lelkes Tibor -nagybőgő
Novák Csaba - nagybőgő
Lakatos Róbert - hegedű, brácsa
  Szereposztás
Pataki István 
Cserhalmi György 
Patakiné 
Szűcs Nelli 
Bíró Máté 
ifj. Vidnyánszky Attila 
Farkas Sándor 
Farkas Dénes 
  Stáblista
Mari 
Kiss Andrea 
Egyéb 
Vidnyánszky Attila 
Dramaturg 
Vincze Zsuzsa 
Díszlet 
Mira János 
Társrendező-koreográfus 
Zsuráfszky Zoltán 
Súgó 
Kónya Gabi 
Ügyelő 
Dobos Gábor 
Ügyelő 
Géczy István 
  Jegynyomtatásról
Ez emailben kapott elektronikus utalványt kinyomtatva és a pénztárban bemutatva fogod megkapni a jegyed, amivel bemehetsz az előadásra.

Ha nem szeretnél, vagy nem tudsz nyomtatni, a Nemzeti Színházban elég, ha bemondod az utalvány azonosítóját vagy bemutatod okostelefonon a pénztárban.

Ha esetleg gondod volt a bejutással ebben a színházban, jelezd felénk kérlek a címen!

  Cím
  Hogy tetszett?