Tündérmese a szerelemről. A szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról.
A nyári napforduló, Szent Iván éjjele az év legrövidebb éjszakája. A hiedelem szerint varázslatok, szerelmek ideje, amikor szinte bármi megtörténhet, a legtitkosabb kívánságok teljesülhetnek. Shakespeare műve az angol reneszánsz színmű-irodalom egyik legszebb darabja – a klasszikus mitológia, a néphit, a vallás, a polgári gondolkodás, és lényegében a reneszánsz-kori filozófia naiv elemeit forrasztja csodálatos egységbe. A vígjátékban mitológiai istenalakok, tündérek, egy királyi pár, ifjú szerelmesek, athéni kézművesek keverednek össze egy bolondos éjszaka játékosan szövevényes bonyodalmaiban, mely végső soron a szerelem mindent legyőző szépségét, az ember örök életszeretetét hirdeti. Úgy tartják, minden, ami a Szentivánéji álomban benne van, „hozott anyag”, de attól lett zseniális a mű, hogy ezeket Shakespeare „hordta egybe”, s ő gyúrt belőlük naivul groteszk tündérjátékot. „A Szentivánéji álom folytatása és egyben paródiája is a Romeo és Júliának. Ugyanazt mutatja be, de máshogy: kifordítva és megsokszorozva. Nem a párkapcsolatban megjelenő személyiség drámája, hanem látomásos mozgókép-mutatvány, melyben jelenségként mutatkozik meg a személytelen társas ösztön. Kívülnézetben összeurópai tündérmese, belülnézetben csoportos mélylélektan” – írja a műről a tudós, az egyik legjelesebb magyar Shakespeare-ismerő, Géher István. A Midsummer Night’s Dream a 450 éve született mester legnépszerűbb darabja – legalábbis magyar nyelvterületen ezt állították színre a legtöbbször (a Nemzetiben a Lear király vezet). A Nemzetiben játszották először magyar nyelven: Arany János az 1864-es Shakespeare-jubileumra, az „avoni hattyú” születésének 300. évfordulójára készítette el a fordítását. Később olyan nagy színészek arattak sikert a darabban, mint Blaha Lujza, Bajor Gizi, Mészáros Ági, Bara Margit, Ungvári László, Ladányi Ferenc, Kállai Ferenc, Bessenyei Ferenc… Titánia és Oberon, Lysander és Demetrius, Vackor és Zuboly, Puck és Hermina – mind-mind a színészek szerepálmai. közé tartozik ma is… David Doiasvili, a fiatal grúz rendező Shakespeare műveinek kiváló ismerője, a Szentivánéji álmot friss, a mai korhoz, fiatalokhoz szóló igazi színpadi álomként ajánlja a nézőknek.
A nyári napforduló, Szent Iván éjjele az év legrövidebb éjszakája. A hiedelem szerint varázslatok, szerelmek ideje, amikor szinte bármi megtörténhet, a legtitkosabb kívánságok teljesülhetnek. Shakespeare műve az angol reneszánsz színmű-irodalom egyik legszebb darabja – a klasszikus mitológia, a néphit, a vallás, a polgári gondolkodás, és lényegében a reneszánsz-kori filozófia naiv elemeit forrasztja csodálatos egységbe. A vígjátékban mitológiai istenalakok, tündérek, egy királyi pár, ifjú szerelmesek, athéni kézművesek keverednek össze egy bolondos éjszaka játékosan szövevényes bonyodalmaiban, mely végső soron a szerelem mindent legyőző szépségét, az ember örök életszeretetét hirdeti. Úgy tartják, minden, ami a Szentivánéji álomban benne van, „hozott anyag”, de attól lett zseniális a mű, hogy ezeket Shakespeare „hordta egybe”, s ő gyúrt belőlük naivul groteszk tündérjátékot. „A Szentivánéji álom folytatása és egyben paródiája is a Romeo és Júliának. Ugyanazt mutatja be, de máshogy: kifordítva és megsokszorozva. Nem a párkapcsolatban megjelenő személyiség drámája, hanem látomásos mozgókép-mutatvány, melyben jelenségként mutatkozik meg a személytelen társas ösztön. Kívülnézetben összeurópai tündérmese, belülnézetben csoportos mélylélektan” – írja a műről a tudós, az egyik legjelesebb magyar Shakespeare-ismerő, Géher István. A Midsummer Night’s Dream a 450 éve született mester legnépszerűbb darabja – legalábbis magyar nyelvterületen ezt állították színre a legtöbbször (a Nemzetiben a Lear király vezet). A Nemzetiben játszották először magyar nyelven: Arany János az 1864-es Shakespeare-jubileumra, az „avoni hattyú” születésének 300. évfordulójára készítette el a fordítását. Később olyan nagy színészek arattak sikert a darabban, mint Blaha Lujza, Bajor Gizi, Mészáros Ági, Bara Margit, Ungvári László, Ladányi Ferenc, Kállai Ferenc, Bessenyei Ferenc… Titánia és Oberon, Lysander és Demetrius, Vackor és Zuboly, Puck és Hermina – mind-mind a színészek szerepálmai. közé tartozik ma is… David Doiasvili, a fiatal grúz rendező Shakespeare műveinek kiváló ismerője, a Szentivánéji álmot friss, a mai korhoz, fiatalokhoz szóló igazi színpadi álomként ajánlja a nézőknek.
Szereposztás
| Theseus/Oberon | Horváth Lajos Ottó |
| Hippolyta/Titánia | Nagy-Kálózy Eszter |
| Puck/Philostrat | Farkas Dénes |
| Egéus | Tóth László |
| Lysander | Fehér Tibor |
| Demetrius | Mátyássy Bence |
| Hermia | Fátyol Kamilla |
| Heléna | Tompos Kátya |
| Vackor | Reviczky Gábor |
| Gyalu/Oroszlán | Kristán Attila |
| Zuboly | Szarvas József |
| Dudás/Thisbe | Schnell Ádám |
| Orrondi | Varga József |
| Ösztövér/Hold | Rácz József |
Stáblista
| Rendező asszisztens | Tüű Zsófia |
| Jelmez | Bánki Róza |
| Dramaturg | Kozma András |
| Ügyelő | Dobos Gábor |
| Ügyelő | Lencsés István |
| Súgó | Sütő Anikó |
Helyszín
Nemzeti Színház
Budapest, 1095, Bajor Gizi park 1.
Budapest, 1095, Bajor Gizi park 1.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!