Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása
Az Egri Gárdonyi Géza Színház vendégjátéka
Tragikomédia
„A komédia: a kétségbeesés kifejezése” – írja egy tanulmányában Dürrenmatt. És valóban – a minden művét komédiaként aposztrofáló szerző – kétségbeejtő helyzeteket mutat számunkra, igen szórakoztató módon. Az öreg hölgy látogatása, olyan történet, amely valahol Közép-Európában, egy kisvárosban játszódik, s olyan ember írta, aki egyáltalán nem akarja elkülöníteni magát drámája szereplőitől, és egy cseppet sem biztos abban, hogy másképp cselekedne mint ők. Dürrenmatt e reprezentatív műve kísérteties erejű példázat arról a társadalomról, amelyben a pénz ereje mindenható. A cselekmény melyek során Güllen „becsületes polgárai” eljutnak egy náluk semmivel nem rosszabb társuk kollektív meggyilkolásáig, egy sorstragédia könyörtelenségével gördül előre. Túl nagy a szegénység, a kísértés. Az öreg hölgy látogatása gonosz darab, de éppen ezért nem szabad gonoszul játszani, humánusan kell színre vinni, szomorúsággal, nem haraggal és humorral egyszersmind, mert semmi sem árt jobban ennek a tragikus végű komédiának, mint valamiféle ádáz komolyság.
„A komédia: a kétségbeesés kifejezése” – írja egy tanulmányában Dürrenmatt. És valóban – a minden művét komédiaként aposztrofáló szerző – kétségbeejtő helyzeteket mutat számunkra, igen szórakoztató módon. Az öreg hölgy látogatása, olyan történet, amely valahol Közép-Európában, egy kisvárosban játszódik, s olyan ember írta, aki egyáltalán nem akarja elkülöníteni magát drámája szereplőitől, és egy cseppet sem biztos abban, hogy másképp cselekedne mint ők. Dürrenmatt e reprezentatív műve kísérteties erejű példázat arról a társadalomról, amelyben a pénz ereje mindenható. A cselekmény melyek során Güllen „becsületes polgárai” eljutnak egy náluk semmivel nem rosszabb társuk kollektív meggyilkolásáig, egy sorstragédia könyörtelenségével gördül előre. Túl nagy a szegénység, a kísértés. Az öreg hölgy látogatása gonosz darab, de éppen ezért nem szabad gonoszul játszani, humánusan kell színre vinni, szomorúsággal, nem haraggal és humorral egyszersmind, mert semmi sem árt jobban ennek a tragikus végű komédiának, mint valamiféle ádáz komolyság.
Szereposztás
| Claire Zachanassian, multimilliomosnő | Saárossy Kinga |
| FÉRJEI, VII-VIII-IX | Nagy András |
| Főkomornyik | Pálfi Zoltán |
| Koby, vak | Reiter Zoltán |
| Loby, vak | Baráth Zoltán |
| Alfred Ill | Blaskó Balázs |
| Mathilde, Ill felesége | Dimanopulu Afrodité |
| Ottilie, Ill leánya | Nagy Barbara |
| Karl, Ill fia | Endrédy Gábor |
| Polgármester | Sata Árpád |
| Pap | Kelemen Csaba |
| Orvos | Rácz János |
| Tanár | Tunyogi Péter |
| Rendőr | Várhelyi Dénes |
| Első polgár | Balogh András |
| Második polgár | Tóth Levente |
| Harmadik polgár | Baranyi Péter |
| Negyedik polgár | Szívós Győző |
| Festő | Lisztóczki Péter |
| Első asszony | Nagy Adrienn |
| Második asszony | Pethő Orsolya |
| Állomásfőnök | Vókó János |
| Kalauz | Radvánszki Szabolcs |
| Végrehajtó | Fehér István |
| Első sajtótudósitó | Sata-Bánfi Ágota |
| Második sajtótudósitó | Ivády Erika |
| Lány | Sata-Bánfi Ágota |
| Tévériporter | Radvánszki Szabolcs |
| Operatőr | Káli Gergely |
| Fotós | Mákos Attila |
| Sekrestyés | Mákos Attila |
Stáblista
| Rendező | Csiszár Imre |
| Rendező asszisztens | Lázár Rita |
| Díszlet | Csiszár Imre |
| Jelmez | Szakács Györgyi |
| Zene | Csiszár Virág |
| Pintér Ágota Lotti | |
| Korrepetitor | Csüllög Judit |
| Súgó | Pethő Orsolya |
| Ügyelő | Ludányi Andrea |
Helyszín
Nemzeti Színház
Budapest, 1095, Bajor Gizi park 1.
Budapest, 1095, Bajor Gizi park 1.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!