NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

Keserű méz a múlt században - Szakonyi Károly hangjátékának színpadi adaptációja.

Az idősödő Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij beleszeret tanítványába, a fiatal Polinába, és egészen be akarja kebelezni. A lány hagyja is magát, lázad is ellene, így alakulhat ki köztük egyfajta furcsa szado-mazochisztikus viszony. Kínozzák egymást, ugyanakkor képtelenek elszakadni a másiktól. Polina megpróbál elmenekülni, de a férfi akár erőszakkal is visszaszerzi.
A birtoklási vágy, szenvedély és gyűlölet meséje ez, valamint az örök múzsáé, aki az író minden regényében megjelenik, legyen szó Polináról, A játékos női főszereplőjéről, Dunyáról a Bűn és bűnhődésben, Nasztaszjáról a Félkegyelműben, vagy Nasztyenkáról a Fehér éjszakákban. Dosztojevszkij hiába kezd új életet, többé nem tud elszakadni szerelme emlékétől, minden női karakterben és minden leírt szóban őt keresi. Szakonyi jól ismeri Dosztojevszkij karaktereit, hiszen 1995-ben A félkegyelműből, 1998-ban a Bűn és bűnhődésből írt színpadi adaptációt. A drámák írása közben - saját bevallása szerint - valamiféle írói alteregójává vált Dosztojevszkij figurája, ezért született meg az író magánéletével foglalkozó alkotás. Az előadásban az író életrajza keveredik regényeinek cselekményszálaival, továbbszőve a Dosztojevszkij-legendáriumot.
Szakonyi rádiójátékát Sződy Szilárd 2000-ben rendezte meg a Kossuth Rádió számára Blaskó Péter, Szilágyi Enikő és Selmeczi Roland szereplésével. A rendező azonban úgy érezte, hogy a darab színpadra kívánkozik, mert vizuálisan is érdekes lehetne a korszak megjelenítése. Selmeczi Bea dramaturggal közösen elkészítették a színpadi változatot, amelyben a szerelmi háromszög kapcsán a néző előtt kibontakozik a XIX. századvégi Párizs, a Montparnasse bohémvilága és a kaszinók társasági élete. A Rózsavölgyi Szalon egyszerre bohém és nagyvilági, tehát megfelelő miliőt teremt az előadáshoz, legyen szó akár kaszinóról, akár egy művészkávézóról. Fotó: Éder Vera