1492 március 31-én kelt rendeletével a spanyol uralkodópár, kasztíliai Izabella és aragóniai Ferdinánd választás elé állította birodalma zsidó lakosait: áttérnek a keresztény vallásra, vagy három hónapon belül javaikat hátrahagyva elhagyják a spanyol korona tartományait.
A spanyol zsidók nagy többsége útra kelt. Kisebb részük Portugália, Hollandia, Franciaország, Itália, nagyobb részük Észak-Afrika és az Oszmán Birodalom, a Balkán vagy egyenesen a Szentföld felé. A kiűzetés drasztikusan vetett véget a több évszázados zsidó-keresztény-muzulmán együttélésnek, amely létrehozta a középkori hispániai kultúrát, ugyanakkor a spanyol földről a Mediterráneum térségében szétszóródó spanyol (héber eredetű szóval: szefárd) zsidók, éppen a szórványlét által, nyelvükkel együtt rengeteg mindent meg is őriztek ebből a kultúrából.
A XX. század népirtásai és migrációs hullámai nyomán a mediterráneum egykor virágzó szefárd közösségei mára gyakorlatilag eltűntek, az elsősorban Izraelben továbbélő szefárd közösségek kultúrája – más népi kultúrákhoz hasonlóan – gyorsan erodálódik, muzeálissá válik. Ezzel párhuzamosan azonban tanúi vagyunk a szefárd zene reneszánszának is.
Az irodalmi és történeti dokumentumok mellett a népzene tanúskodik a legszuggesztívebben a szefárd zsidók történetéről és életéről. Az „őshazából” hozott és sajátosan továbbfejlődött zsidó spanyol dialektusban énekelt dalok egyszerre bizonyítják a zsidók egykori beágyazottságát a középkori ibériai társadalomba, kultúrába, és a befogadó országokban érvényesülő asszimilációs hatásokat; emellett vallanak a szerelemről, a hétköznapokról és a zsidó hagyomány jegyében telő életciklusról. A rendkívül változatos dallamokon megszólaló poétikus, érzelemdús dalokat az utóbbi húsz-harminc évben egyre több művész dolgozza fel a legkülönbözőbb felfogásokban, a historikustól a világzeneiig. Ennek ellenére Magyarországon mindmáig szinte teljesen ismeretlen ez a repertoár.
Az est folyamán hangulati és tematikus egységekbe rendezve, sokszor egymásba fűzve szólalnak meg szerelmi dalok, esküvői dalok, altatók, vallási énekek és hosszabb lélegzetű balladák a szefárd folklórból. A zenei számok között prózai és verses betétek is elhangzanak, így az est nem csak zenei élményt kínál, hanem bepillantást enged a szefárd zsidók történetébe és sokrétű kultúrájába.
A spanyol zsidók nagy többsége útra kelt. Kisebb részük Portugália, Hollandia, Franciaország, Itália, nagyobb részük Észak-Afrika és az Oszmán Birodalom, a Balkán vagy egyenesen a Szentföld felé. A kiűzetés drasztikusan vetett véget a több évszázados zsidó-keresztény-muzulmán együttélésnek, amely létrehozta a középkori hispániai kultúrát, ugyanakkor a spanyol földről a Mediterráneum térségében szétszóródó spanyol (héber eredetű szóval: szefárd) zsidók, éppen a szórványlét által, nyelvükkel együtt rengeteg mindent meg is őriztek ebből a kultúrából.
A XX. század népirtásai és migrációs hullámai nyomán a mediterráneum egykor virágzó szefárd közösségei mára gyakorlatilag eltűntek, az elsősorban Izraelben továbbélő szefárd közösségek kultúrája – más népi kultúrákhoz hasonlóan – gyorsan erodálódik, muzeálissá válik. Ezzel párhuzamosan azonban tanúi vagyunk a szefárd zene reneszánszának is.
Az irodalmi és történeti dokumentumok mellett a népzene tanúskodik a legszuggesztívebben a szefárd zsidók történetéről és életéről. Az „őshazából” hozott és sajátosan továbbfejlődött zsidó spanyol dialektusban énekelt dalok egyszerre bizonyítják a zsidók egykori beágyazottságát a középkori ibériai társadalomba, kultúrába, és a befogadó országokban érvényesülő asszimilációs hatásokat; emellett vallanak a szerelemről, a hétköznapokról és a zsidó hagyomány jegyében telő életciklusról. A rendkívül változatos dallamokon megszólaló poétikus, érzelemdús dalokat az utóbbi húsz-harminc évben egyre több művész dolgozza fel a legkülönbözőbb felfogásokban, a historikustól a világzeneiig. Ennek ellenére Magyarországon mindmáig szinte teljesen ismeretlen ez a repertoár.
Az est folyamán hangulati és tematikus egységekbe rendezve, sokszor egymásba fűzve szólalnak meg szerelmi dalok, esküvői dalok, altatók, vallási énekek és hosszabb lélegzetű balladák a szefárd folklórból. A zenei számok között prózai és verses betétek is elhangzanak, így az est nem csak zenei élményt kínál, hanem bepillantást enged a szefárd zsidók történetébe és sokrétű kultúrájába.
Helyszín
Tolnay Klári Terem
Budapest, 1056, Budapesti Ward Mária Iskola, Irányi u. 3.
Budapest, 1056, Budapesti Ward Mária Iskola, Irányi u. 3.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!