1492 március 31-én kelt rendeletével a spanyol uralkodópár, kasztíliai Izabella és aragóniai Ferdinánd választás elé állította birodalma zsidó lakosait: áttérnek a keresztény vallásra, vagy három hónapon belül javaikat hátrahagyva elhagyják a spanyol korona tartományait.

A spanyol zsidók nagy többsége útra kelt. Kisebb részük Portugália, Hollandia, Franciaország, Itália, nagyobb részük Észak-Afrika és az Oszmán Birodalom, a Balkán vagy egyenesen a Szentföld felé. A kiűzetés drasztikusan vetett véget a több évszázados zsidó-keresztény-muzulmán együttélésnek, amely létrehozta a középkori hispániai kultúrát, ugyanakkor a spanyol földről a Mediterráneum térségében szétszóródó spanyol (héber eredetű szóval: szefárd) zsidók, éppen a szórványlét által, nyelvükkel együtt rengeteg mindent meg is őriztek ebből a kultúrából.

A XX. század népirtásai és migrációs hullámai nyomán a mediterráneum egykor virágzó szefárd közösségei mára gyakorlatilag eltűntek, az elsősorban Izraelben továbbélő szefárd közösségek kultúrája – más népi kultúrákhoz hasonlóan – gyorsan erodálódik, muzeálissá válik. Ezzel párhuzamosan azonban tanúi vagyunk a szefárd zene reneszánszának is.

Az irodalmi és történeti dokumentumok mellett a népzene tanúskodik a legszuggesztívebben a szefárd zsidók történetéről és életéről. Az „őshazából” hozott és sajátosan továbbfejlődött zsidó spanyol dialektusban énekelt dalok egyszerre bizonyítják a zsidók egykori beágyazottságát a középkori ibériai társadalomba, kultúrába, és a befogadó országokban érvényesülő asszimilációs hatásokat; emellett vallanak a szerelemről, a hétköznapokról és a zsidó hagyomány jegyében telő életciklusról. A rendkívül változatos dallamokon megszólaló poétikus, érzelemdús dalokat az utóbbi húsz-harminc évben egyre több művész dolgozza fel a legkülönbözőbb felfogásokban, a historikustól a világzeneiig. Ennek ellenére Magyarországon mindmáig szinte teljesen ismeretlen ez a repertoár.

Az est folyamán hangulati és tematikus egységekbe rendezve, sokszor egymásba fűzve szólalnak meg szerelmi dalok, esküvői dalok, altatók, vallási énekek és hosszabb lélegzetű balladák a szefárd folklórból. A zenei számok között prózai és verses betétek is elhangzanak, így az est nem csak zenei élményt kínál, hanem bepillantást enged a szefárd zsidók történetébe és sokrétű kultúrájába.