Abraham - Fanny - Felix. Mindhárman egy zene- és kultúrtörténeti ‘saga’ főszereplői. Egy képzeletbeli családi vállalkozás? Több annál! Misszió, mely Európa szellemi örökségének gondozását, gazdagítását tekinti céljául. Mindezt áradó tehetséggel, könyörtelen igényességgel, mániákus munkaszeretettel, roppant vagyonnal párosítva teszik.

Az újabb sorozat fókuszában a Mendelssohn-dinasztia és a Mendelssohn testvérek zenéje áll: ismert vagy éppen felfedezésre vágyó alkotások a kamarazene, a versenyművek, a szimfonikus repertoár és ‒ igazi szenzációként! ‒ az opera világából. Program: Felix Mendelssohn: Oktett op. 20 Felix Mendelssohn: a-moll szimfónia "Skót" A 16 éves Felix Mendelssohn egy hosszabb, édesapjával közös párizsi utazás és egy Goethénél tett látogatás után kettős vonósnégyesre komponálta legújabb darabját, melyről szeretett mestere, Carl Friedrich Zelter meglehetősen lakonikusan csak annyit jegyzett meg, hogy „van keze, lába”. A kompozíció azonban messze több egy tehetséges fiatalember szárnypróbálgatásánál. Az Oktettben egy egészen eredeti, a következő évtizedek zenei nyelvére jellemző új hangot kísérletezett ki, legjellegzetesebben a scherzóban. E tétel Goethe Faustjának Walpurgis-éji álmát fordítja át tiszta zenére, s ez a hang bomlik majd ki teljes pompájában a Szentivánéji álom nyitányban. „Csak nekem mondta el, mi lebegett a szeme előtt – emlékezett vissza Fanny. ’Az ember könnyedén a levegőbe emelkedik, s olyan közel érzi magát a szellemvilághoz, mint korábban soha’ ”. Ekkoriban születik a romantika titokzatos tündér-boszorkány hangja. De formálódik már egy másik, a vadromantikus tájtól inspirált, borongós és misztikus hang is, és ez vezet majd el a Skót szimfónia alaptónusához.