Operavizsga-fesztivál
SITCOM
amerikai tv-sorozat 126. rész
A SITCOM kifejezés az angol „situation comedy” rövidítése, s azokra a sorozatokra szokták használni, amelyekben a szereplők (munkatársak, barátok, családtagok) valamilyen közösségi térben (munkahely, otthon, presszó) töltik az idejüket, és itt változatos, általában komikus szituációkba keverednek. A sitcomokat gyakran közönség előtt rögzítik, hogy felhasználják a nézők reakcióit (nevetés, taps stb.). A 18–19. században ehhez hasonló zenés színpadi műfaj volt vaudeville, a 20. századtól aztán a rádió, később a televízió vette át az azonos karakterekkel dolgozó, epizódról epizódra változó, ám az epizód végére megoldást lelő helyzetekkel operáló műfajt. A Zeneakadémia félévi operavizsgája Rossini három operáját – La Scala di Seta (A selyemlétra), L’Italiana in Algeri ( Az olasz nő Algírban), Il Viaggio a Reims (A reimsi utazás) –gyúrja össze egyetlen sorozatepizóddá, melyben szerelmi félreértések sorozata vezet a nagy kibéküléshez, hogy a következő részben aztán újra összebonyolódjanak a szálak.
Az MA Opera Szak növendékei: Csóka Anita (1), Czikora László (2), Jánoshegyi Anna (4), Brassói-Jőrös Andrea (7), Kristofori Ferenc (1), Lusine Sahakyen (5), Ruszó Alexandra (3),Sárközi Xénia (4),Tatai Nóra (3), Vida Anikó (3), Zuo You (5) Blazsó Domonkos, Erdős Attila (BA hallgatók) Tanárok: Nádor Magda (1), Kiss B. Atilla (2), Halmai Katalin (3), Kertesi Ingrid (4), Marton Éva (5), Meláth Andrea (6), Pászthy Júlia (7), Fried Péter (8) Tanszékvezető: Meláth Andrea Rendezőtanár: Almási-Tóth András Zenei munkatárs: Sándor Szabolcs Díszlet-Jelmez: Szalai Sára Koreográfus: Lázár Eszter Concerto Budapest Vezényel: Ács János
A SITCOM kifejezés az angol „situation comedy” rövidítése, s azokra a sorozatokra szokták használni, amelyekben a szereplők (munkatársak, barátok, családtagok) valamilyen közösségi térben (munkahely, otthon, presszó) töltik az idejüket, és itt változatos, általában komikus szituációkba keverednek. A sitcomokat gyakran közönség előtt rögzítik, hogy felhasználják a nézők reakcióit (nevetés, taps stb.). A 18–19. században ehhez hasonló zenés színpadi műfaj volt vaudeville, a 20. századtól aztán a rádió, később a televízió vette át az azonos karakterekkel dolgozó, epizódról epizódra változó, ám az epizód végére megoldást lelő helyzetekkel operáló műfajt. A Zeneakadémia félévi operavizsgája Rossini három operáját – La Scala di Seta (A selyemlétra), L’Italiana in Algeri ( Az olasz nő Algírban), Il Viaggio a Reims (A reimsi utazás) –gyúrja össze egyetlen sorozatepizóddá, melyben szerelmi félreértések sorozata vezet a nagy kibéküléshez, hogy a következő részben aztán újra összebonyolódjanak a szálak.
Az MA Opera Szak növendékei: Csóka Anita (1), Czikora László (2), Jánoshegyi Anna (4), Brassói-Jőrös Andrea (7), Kristofori Ferenc (1), Lusine Sahakyen (5), Ruszó Alexandra (3),Sárközi Xénia (4),Tatai Nóra (3), Vida Anikó (3), Zuo You (5) Blazsó Domonkos, Erdős Attila (BA hallgatók) Tanárok: Nádor Magda (1), Kiss B. Atilla (2), Halmai Katalin (3), Kertesi Ingrid (4), Marton Éva (5), Meláth Andrea (6), Pászthy Júlia (7), Fried Péter (8) Tanszékvezető: Meláth Andrea Rendezőtanár: Almási-Tóth András Zenei munkatárs: Sándor Szabolcs Díszlet-Jelmez: Szalai Sára Koreográfus: Lázár Eszter Concerto Budapest Vezényel: Ács János
Stáblista
| Rendezőtanár | Almási-Tóth András |
| Tanszékvezető | Meláth Andrea |
| Koreográfia | Lázár Eszter |
| Díszlet | Szalai Sára |
| Jelmez | Szalai Sára |
Helyszín
Zeneakadémia
Budapest, 1061, Liszt Ferenc tér 8.
Budapest, 1061, Liszt Ferenc tér 8.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!