A töredékben maradt c-moll vonósnégyes jól példázza Schubert életművének megkésett fogadtatását. Mivel egyetlen tétel készült el a c-moll darabból hiánytalanul, Schubert félretette a művet. A kézirat a későbbiekben évtizedekig kallódott, végül Johannes Brahms tulajdonába került.
A művet az ő kezdeményezésére mutatták be 1867-ben, majd’ négy évtizeddel Schubert halála után. A kompozíció különösen intenzíven érzékelteti a zeneszerzői stílus változását, érését, olyan műhelydarabnak tűnik, mely közvetlen kapcsolatban áll Schubert legnagyobb kvartettjeivel. Érdekes, hogy a c-moll vonósnégyes után Schubert évekig nem foglalkozott a műfajjal, s hogy újra érdeklődni kezdett iránta, feltehetőleg annak az Ignaz Schuppanzighnak köszönhető, aki Beethoven kvartettjeinek – köztük a kései darabok, így a cisz-moll kvartett – első számú előadója és híve volt. A kései vonósnégyes-termés a modern zene origójává vált, a 20. század elején olyan szerzőket inspirált, mint Schönberg, Bartók vagy Zemlinsky. Utóbbi komponista első vonósnégyesével még Brahms lelkesedését is kiváltotta, közel két évtizeddel később írt második vonósnégyesével viszont egyértelműen a bécsi modernizmus tábora mellett foglalt állást. A darabot barátjának és vejének, Arnold Schönbergnek dedikálta. A műveket az angol vonósnégyes hagyomány egyik legjelentősebb formációja, az 1972-ben alakult, immár a kétezredik koncertjén is túl járó legendás Brodsky Quartet fogja előadni.
Műsor: Schubert: Vonósnégyes-tétel (D. 703)
Beethoven: cisz-moll vonósnégyes, op. 131
szünet
Zemlinsky: II. vonósgyes, op. 15 Brodsky Quartet: Daniel Rowland, Ian Belton (hegedű); Paul Cassidy (brácsa); Jacqueline Thomas (cselló)
A művet az ő kezdeményezésére mutatták be 1867-ben, majd’ négy évtizeddel Schubert halála után. A kompozíció különösen intenzíven érzékelteti a zeneszerzői stílus változását, érését, olyan műhelydarabnak tűnik, mely közvetlen kapcsolatban áll Schubert legnagyobb kvartettjeivel. Érdekes, hogy a c-moll vonósnégyes után Schubert évekig nem foglalkozott a műfajjal, s hogy újra érdeklődni kezdett iránta, feltehetőleg annak az Ignaz Schuppanzighnak köszönhető, aki Beethoven kvartettjeinek – köztük a kései darabok, így a cisz-moll kvartett – első számú előadója és híve volt. A kései vonósnégyes-termés a modern zene origójává vált, a 20. század elején olyan szerzőket inspirált, mint Schönberg, Bartók vagy Zemlinsky. Utóbbi komponista első vonósnégyesével még Brahms lelkesedését is kiváltotta, közel két évtizeddel később írt második vonósnégyesével viszont egyértelműen a bécsi modernizmus tábora mellett foglalt állást. A darabot barátjának és vejének, Arnold Schönbergnek dedikálta. A műveket az angol vonósnégyes hagyomány egyik legjelentősebb formációja, az 1972-ben alakult, immár a kétezredik koncertjén is túl járó legendás Brodsky Quartet fogja előadni.
Műsor: Schubert: Vonósnégyes-tétel (D. 703)
Beethoven: cisz-moll vonósnégyes, op. 131
szünet
Zemlinsky: II. vonósgyes, op. 15 Brodsky Quartet: Daniel Rowland, Ian Belton (hegedű); Paul Cassidy (brácsa); Jacqueline Thomas (cselló)
Helyszín
Zeneakadémia
Budapest, 1061, Liszt Ferenc tér 8.
Budapest, 1061, Liszt Ferenc tér 8.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!