Hosszú évek előkészületei után 1875-ben, éppen 140 éve nyitotta meg kapuit a Zeneakadémia, amely ekkor még nem rendelkezett saját épülettel: az oktatás egy Liszt számára bérelt Duna-parti lakásban zajlott.

Közel másfél évszázados története során az intézmény mind nagyobbá vált, nemcsak méretében (a kezdeti harmincöt diákkal szemben jelenleg mintegy nyolcszázra rúg a zeneakadémisták száma), hanem jelentőségében is: túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a 20. század zenetörténetén és koncertéletén kitörölhetetlen nyomokat hagyott az intézmény. A 140. születésnap alkalmából Kocsis Zoltán vezényletével, Kelemen Barnabás közreműködésével a négy legnagyobb hatású tanáregyéniség egy-egy művét játssza el a növendékekből alakult szimfonikus együttes. Liszt drámai szimfonikus költeménye, a Mazeppa után Bartók 1908-ban befejezett Hegedűversenye szólal meg, az a mű, amelyet az akkor még zeneakadémista Geyer Stefinek írt szerelme kifejezéseként (a darabot csak 1959-ben publikálták). Ezt az egykori zeneakadémiai igazgató, Dohnányi rendkívül szellemes és komoly virtuozitást igénylő szimfonikus darabja, a Szimfonikus percek, valamint Kodály hangszeres életművének egyik csúcsa, a 20. századi modern zenei törekvéseket az archaikus magyar népzene hagyományával egyesítő Páva-variációk követi.

Műsor: Liszt: Mazeppa
Bartók: I. hegedűverseny (BB 48a)
Dohnányi: Szimfonikus percek, op. 36
Kodály: Fölszállott a páva – változatok egy magyar népdalra Közreműködik: Kelemen Barnabás (hegedű) A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Vezényel: Kocsis Zoltán