Töltjük rögvest!
 
 
  Válassz jegyeket
  Add meg az adataid
  Fizess online
ZOLTÁN ÚJRATEMETVE
Nemzeti Színház - Gobbi Hilda Színpad

Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a Főoldalon!

  Leírás
Zelei Miklós: Zoltán újratemetve

Romeo és Júlia a vasfüggöny két oldalán: egy beteljesületlen, tragikus szerelem groteszk története két felvonásban a Szovjetunió nyugati határán a II. világháború végén és a birodalom fennállásának utolsó nagy telén; majd felbomlása után, midőn Kelet vasfüggönyéből Nyugat aranyfüggönye lesz. A Szovjetunió nyugati vasfüggönyének tövében járunk: a szovjet – csehszlovák, majd ugyanitt, de már ukrán–szlovák határon, a világhírre jutott kettézárt falu színpadi országhatárán. Szereplői: a rokonság az ikerfaluból, a távol-északi fölszabadult fogolytáborból és Amerikából, valamint szovjet határőrök és hivatalosságok... Az elhunyt szovjet állampolgárságú magyart, Zoltán Zoltánovics Zoltán kiváló borjúgondozót végakaratának megfelelően családja a határ túloldalán, Csehszlovákiában lévő temetőben, néhai menyasszonya, Kapusi Júlia mellé szeretné eltemetni, aki abba pusztult bele, hogy vőlegényét a gulágra vitték. A temetési menet számára nem nyílik meg sem a vasfüggöny, sem a hivatalos határátkelő. A halottat a határvédelmi szervek letartóztatják (!), s a helyőrség udvarán temetik el. A rendszerváltáskor innen hantolja ki a család, hogy menyasszonya mellett újratemesse, ami ezúttal sem sikerül… Hogy hogyan nem és miért nem, azt mutatja meg a fekete humorban bővelkedő, az elmulasztott lehetőségekre is rámutató groteszk játék. A darab szerzője, Zelei Miklós 1994 óta kutatja Kisszelmenc és Nagyszelmenc történetét (amit meg is írt A kettézárt falu című kötetben). Az ikerfalu a magyar királyság szerves része volt 1920-ig, ekkor Csehszlovákiához került. Az első bécsi döntés után újra Magyarországhoz tartozott. A második világháborút követően, amikor a Szovjetunió nyugatra tolta határait s bekebelezte Kárpátalját, az ikerfalu kisszelmenci része a Szovjetuniónak, Nagyszelmenc újra Csehszlovákiának jutott, a határt pedig a falu főutcáján húzták meg. A szerzőnek is jelentős szerepe volt abban, hogy a kettézárt falu ügye nemzetközi visszhangot kapott, és Szelmenc főutcáján végül elbontották a még a rendszerváltás után is álló vasfüggönyt, és 2005. december 23-án megnyitották a határátkelőt. A Zoltán újratemetve című tragigroteszkben Zelei Miklós az idestova húsz éve folyó különös határkutatás tapasztalatait összegzi. Egzisztencializmusa – „Azért vagyunk a világon, hogy otthon is idegenben legyünk benne.” – a humanizmust ébreszti föl bennünk. Ennek köszönhetően a darab a sajátosan magyar problémát az emberi egyetemesség világába emeli. Az előadás különlegessége és egyben hitelének záloga, hogy olyan társulat – a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház – előadásában látható majd a Nemzetiben, amelynek tagjai a darabbeli határhelyzetet mindennapjaik részeként élik meg.
  Stáblista
Gyimocska szovjet közhatárőr  
Krémer Sándor 
Zoltán Zoltán/Gagarin 
Rácz József 
Juli 
Tarpai Viktória 
Pártszekretár Jancsi  
Szabó Imre 
Pártszekretár Jancsiné 
Béres Ildikó 
Dr. Zoltan idegsebész 
Kacsur András 
Anna 
Vass Magdolna 
Izumrud Abdullovics Szultannuradov 
Ivaskovics Viktor 
Lityinant Glubinko Szultannuradov 
Sőtér István 
Tejbusz Irina Szergejevna  
Orosz Melinda 
Bözse néne kolhozista 
Kacsur Andrea 
John Zoltán  
Ferenci Attila 
Mary  
Gál Natália 
Danyiela 
Domareckaja Júlia 
Újságíró  
Orosz Ibolya 
Rendező 
Vidnyánszky Attila 
Díszlet, jelmez 
Olekszandr Bilozub 
  Galéria
  Jegynyomtatásról
Ez emailben kapott elektronikus utalványt kinyomtatva és a pénztárban bemutatva fogod megkapni a jegyed, amivel bemehetsz az előadásra.

Ha nem szeretnél, vagy nem tudsz nyomtatni, a Nemzeti Színházban elég, ha bemondod az utalvány azonosítóját vagy bemutatod okostelefonon a pénztárban.

Ha esetleg gondod volt a bejutással ebben a színházban, jelezd felénk kérlek a címen!

  Cím
  Hogy tetszett?