IV. éves színművész osztály előadása
Gerhart Hauptmann:
A BUNDA
Tolvajkomédia
Rendező: Pelsőczy Réka
Mit tegyen az ember – esetünkben inkább: az asszony –, ha hitelt vett fel, mondjuk ingatlancélút – konkrétan telekvásárlásra –, de becsületes kétkezi munkájából nem tudja törleszteni? És még további adósságon is gondolkozik, hogy a ki sem fizetett telekre építsen újabb hitelből pár szobát a házhoz. Honnan szerezzen pénzt? Cselédnek adhatja a lányát a gazdagékhoz. Ez azonban nem nagy segítség, és a lánynak hamar elege is lesz a szolgaságból. A családfő ugyan – nem egészen legális módon – szert tesz némi jövedelemre, de az sem megoldás. Mit tegyen egy mosónő, ha élni akar? Megpróbálja megoldani a társadalmi egyenlőtlenség kérdését. Gerhart Hauptmann A bunda című vígjátéka egyszerre maró kritikája a fennálló viszonyoknak, a hatalomnak, az igazságszolgáltatásnak és az értelmiségnek, az emberi(es)ség szép eszméinek is. Az író a tolvajkomédia megírásakor elsősorban saját tapasztalataira támaszkodott, a karaktereket a környezetében élőkről mintázta. Az 1893-ban íródott kitűnő darab Hauptmann legtöbbet játszott műve. Ezúttal az SZFE negyedéves színművészosztálya előadásában, mai környezetbe helyezve, egy Húsfeldolgozó üzem konyhájában.
Mit tegyen az ember – esetünkben inkább: az asszony –, ha hitelt vett fel, mondjuk ingatlancélút – konkrétan telekvásárlásra –, de becsületes kétkezi munkájából nem tudja törleszteni? És még további adósságon is gondolkozik, hogy a ki sem fizetett telekre építsen újabb hitelből pár szobát a házhoz. Honnan szerezzen pénzt? Cselédnek adhatja a lányát a gazdagékhoz. Ez azonban nem nagy segítség, és a lánynak hamar elege is lesz a szolgaságból. A családfő ugyan – nem egészen legális módon – szert tesz némi jövedelemre, de az sem megoldás. Mit tegyen egy mosónő, ha élni akar? Megpróbálja megoldani a társadalmi egyenlőtlenség kérdését. Gerhart Hauptmann A bunda című vígjátéka egyszerre maró kritikája a fennálló viszonyoknak, a hatalomnak, az igazságszolgáltatásnak és az értelmiségnek, az emberi(es)ség szép eszméinek is. Az író a tolvajkomédia megírásakor elsősorban saját tapasztalataira támaszkodott, a karaktereket a környezetében élőkről mintázta. Az 1893-ban íródott kitűnő darab Hauptmann legtöbbet játszott műve. Ezúttal az SZFE negyedéves színművészosztálya előadásában, mai környezetbe helyezve, egy Húsfeldolgozó üzem konyhájában.
Szereposztás
Von Wehrhahn, főbíró | Szabó Sebestyén László |
Krüger, jómódú polgár | Böröndi Bence |
Philipp, a fia | Somhegyi György |
Doktor Fleischer | Patkós Márton |
Motes | Feczesin Kristóf |
Motesné | Kókai Tünde |
Julius Wolff, a férje | Dóra Béla |
Leontine, nagyobbik leányuk | Varga Lili |
Adelheid, kisebbik leányuk | Prohászka Fanni |
Wulkov, hajós | Dékány Barnabás |
Mitteldorf, altiszt | Jéger Zsombor |
Glasenapp, írnok | Novkov Máté |
Stáblista
díszlet-jelmez | Kálmán Eszter |
Dramaturg | Solt Róbert |
Rendező | Pelsőczy Réka |
Rendező asszisztens | Csonka Margit |
zenei munkatárs | Szabó Mónika |
Helyszín
Ódry Színpad
Budapest, 1088, Vas utca 2/c
Budapest, 1088, Vas utca 2/c
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!