Felméri Péter önálló estje.

Azért ezt a címet adtam legújabb estemnek, mert picit karakteresebb előadást akartam összehozni. Ugyanakkor jó ötletnek találtam, hogy legyen egy vezérfonala a humorestemnek, egy gondolat, ami összetartja a szeretágazó történeteket, elméleteket, szituációkat, amiket el akarok mesélni a hallagatóságomnak. Bár nem akarok megmondóember lenni, sokszor kritikusan személem a világot, és a poén segít fölülemelkedni a mindennapi kellemetlenségeken. Az előadásban hétköznapi dolgokról beszélek különleges megvilágításban és különleges dolgokat helyezek mindennapi fénybe. Mindezt természetesen a tőlem már megszokott, elvont humor szűrőjén keresztül teszem. Mert vannak dolgok, amikkel nap mint nap talákozunk, de legtöbbször elmegyünk mellettük, anélkül, hogy felfedezzük a visszásságukat és ezálltal a bennük rejlő humort. Hogy csak egy példát említsek. Nemrég vásároltam egy csomag wc papírt, amire rá volt írva nagy betűkkel, hogy “ÚJ”. Én meg eltöprengtem rajta, hogy ez mióta extra? Ez akkor azt jelenti, hogy amelyikre nem írják rá, hogy “ÚJ”, az használt? 

Felméri Péter