Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok Nagy József Társulata Tolnai Ottó azonos című kötetének versei alapján

„Az „én színházam” abból az irodalomból, abból a szerkesztői munkából következett, amit írtam (versek, prózák, esszék), amit végeztem. Abból a szemléletből, magatartásból, látásmódból, létérzékelésből. Ilyen színház – amelybe átjárásom van, amelynek átjárása van az irodalmi, szellemi tevékenységembe – Nagy József színházi munkássága. (…)
(Ó-)Kanizsán születtünk – a határzónában -, ott nőttünk fel mind a ketten. Mindkettőnk hozott anyaga az az: (Ó). Függetlenül attól, hogy távol élünk egymástól, gondolkodásmódunkban van valami különös párhuzamosság, ugyanazokért a tájrészletekért, anyagokért, festőkért lelkesedünk például. Ha Párizsba érkezek, első utunk mindig Bojan Bemhez és Veličkovićhoz (…), vezet. [Nagy József] Csáth-darabja, a nagysikerű Comedia tempio például egyidőben született az én Árvacsáthommal. Vagy amikor Vojnich Oszkárral, a neves szabadkai világutazóval, vadásszal kezdtem foglalkozni (egyik kézzel írt naplója ugyanis családi ereklyénk), ő akkortájt csinálta Az állat anatómiáját. A Wilhelm-dalok egy nagy hányadát például már eleve az ő részére írtam, afféle partitúraként (…). Párizsban az ő lakásán dolgoztam ezeken a verseken.” Tolnai Ottó: Esetem a színházzal (Alföld – 48. évf. 2. sz. 1997. február) Nagy József másodszor nyúlt ezekhez a versekhez. Először 1992-ben Orfeusz létrái címmel mutatták be előadását Franciaországban. Erre a produkcióra hívta ki Bicskei Istvánt, azóta dolgoznak együtt. Bicskei István most másodszor is megformálta Wilhelm, a verbászi falubolondja alakját, ezúttal a verseket is megszólaltatva, Nietzsche- vendégszövegekkel együtt. Nagy József Vili „tiszta filozófia” figuráját, miként a verseskötet is, az Együgyű, a Művész és a Tükör hármasának egybejátszásával jeleníti meg.