A Garabonciás Színtársulat bemutatja: Ivan Kusan: Galócza
énekes népszínmű, lövöldözéssel és gyilkossággal (két felvonásban)
A darab 1923-ban játszódik az Osztrák-Magyar Monarchiából akkor frissiben kiszabadult Szlavóniában, amely azóta Jugoszláviából szabadult ki frissiben. Egynagygazdára (aki némi csendőri segítségeel, de egyébként tehetséggel és szorgalommal a fél környéket összeharácsolta) ráun a felesége (aki jobb napokat látott, de fog még jobbakat is, és az ilyenkor szokásos módszerek közül férjének megöletése mellet kötelezi el magát. A tervbe mindenkit beavat, akit csak tud: az ügybuzgó, ám leheletnyit ügyefogyott titkárt, a mindenre kapható fölmérőt, a nagygazda által kifosztott és ezért elkeseredett parasztot, továbbá egy kezdő, ám ambíciózus csendőrt. Így ér el a környék rettegett - bár már az öregedés határvidékét taposó, kissé rövidlátó, mindazonáltal mindenre elszánt - rablóvezéréhez, akinek segítsége ellenére a terv, némi kétségbeesett téblábolás után, de végül is megvalósul. Szerencsére a csendőrség, mint mindig, ezúttal is nyomon van. Az összeesküvőket eléri méltó büntetésük - azaz még ma is boldogan élnek, hacsak azóta meg nem haltak. De meghaltak. Ivan Kusan az ösztönzést egy Erzsébet-kori szerző munkájából merítette, amelynek főhőse, egy gazdag paraszt felesége a fél környéket réveszi feleslegessé vált férjének megölésére. Az előadás műfaja: énekes komédia két részben, lövöldözéssel és gyilkossággal. Az eredeti népszínmű nem olyan derűs és optimista, mint a magyar, amelyben a konfliktusok végül megoldódnak, a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig megkapja a méltó büntetését. Kusan munkája jó pár évtizeddel később született, mint magyar elődeié, s teljesen más volt az a társadalmi közeg is, amely életre hívta őket.
A darab 1923-ban játszódik az Osztrák-Magyar Monarchiából akkor frissiben kiszabadult Szlavóniában, amely azóta Jugoszláviából szabadult ki frissiben. Egynagygazdára (aki némi csendőri segítségeel, de egyébként tehetséggel és szorgalommal a fél környéket összeharácsolta) ráun a felesége (aki jobb napokat látott, de fog még jobbakat is, és az ilyenkor szokásos módszerek közül férjének megöletése mellet kötelezi el magát. A tervbe mindenkit beavat, akit csak tud: az ügybuzgó, ám leheletnyit ügyefogyott titkárt, a mindenre kapható fölmérőt, a nagygazda által kifosztott és ezért elkeseredett parasztot, továbbá egy kezdő, ám ambíciózus csendőrt. Így ér el a környék rettegett - bár már az öregedés határvidékét taposó, kissé rövidlátó, mindazonáltal mindenre elszánt - rablóvezéréhez, akinek segítsége ellenére a terv, némi kétségbeesett téblábolás után, de végül is megvalósul. Szerencsére a csendőrség, mint mindig, ezúttal is nyomon van. Az összeesküvőket eléri méltó büntetésük - azaz még ma is boldogan élnek, hacsak azóta meg nem haltak. De meghaltak. Ivan Kusan az ösztönzést egy Erzsébet-kori szerző munkájából merítette, amelynek főhőse, egy gazdag paraszt felesége a fél környéket réveszi feleslegessé vált férjének megölésére. Az előadás műfaja: énekes komédia két részben, lövöldözéssel és gyilkossággal. Az eredeti népszínmű nem olyan derűs és optimista, mint a magyar, amelyben a konfliktusok végül megoldódnak, a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig megkapja a méltó büntetését. Kusan munkája jó pár évtizeddel később született, mint magyar elődeié, s teljesen más volt az a társadalmi közeg is, amely életre hívta őket.
Stáblista
| Ankica, Ardonjak felesége | Mészáros Beáta |
| Juraj Ardonjak, nagybirtokos | Koós György |
| Jovo Stanisavljevic, Galócza haramia | Hernádi Zsolt |
| Josip Zeljic, paraszt | Füle Sándor |
| Boris Mozbolt, a földmérő | Horváth Péter |
| Rendező | Mészáros Beáta |
| Fordító | Spiró György |
Helyszín
Művészetek Háza Gödöllő
Gödöllő, 2100, Szabadság út 6.
Gödöllő, 2100, Szabadság út 6.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!