1 Válassz előadást

2 Válassz jegyeket

3 Add meg az adataid

4 Fizess online
 Töltjük rögvest!
AJNÁCSKA
Csiky Gergely Színház - Nagyszínház
Ezt az előadást még nem értekelték elegen, az előadóhely többi programjának átlaga:
9.3 / 10
9 értékelésből
Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a   Főoldalon!
Fésűs Éva Ajnácska zenés mesejáték

Kerekegyország királyának sürgősen meg kell házasítania a fiát, Deliszép királyfit, különben semmi nem menti meg az országot az anyagi csődtől. Szép hozománnyal kell tehát rendelkezzen az ara, a királyfi - úgy tűnik - nem nősülhet szerelemből. Aligvári Ajnácska, az egyik szomszéd király uralkodójának lánya tűnik legalkalmasabbnak az "országmentésre". És máris jöhetnek a bonyodalmak: a fiatalok véletlen találkozása, az aligvári királyi palotában Nadály hercegnő és Nagy Amondó cselvetései a királyi trón megszerzése érdekében, az összekevert arcképek, a gonosz lápkirály, Lápi Lapaj országpusztító fenyegetése, s természetesen következik a megoldás. Ki más menthetné meg a szomszéd királyságokat, segíthetné egymásra találni a királyfit és a királylányt, mint a szegény ifjú, Árva Ábris, és Rozi, az aligvári palotában sürgő-forgó cserfes szolgálólány. Hogy a végén a jó és gonosz is elnyeri méltó jutalmát, az egyértelműen a földön két lábbal álló, egyszerű, természetes ésszel bíró népi szereplőknek köszönhető. Mintha Vörösmarty Csongor és Tündéjének Balgája és Ilmája is elénk lépnének ebben a mesében. Fésűs Éva, Kaposvár mesemondója mondja „A nagymamámnak örökké hálás leszek, mert ő mesélt nekem kiskoromban. Neki köszönhetem, hogy elkalandoztam a mesevilágba, és ez nekem mindig nagyon sok boldogságot jelentett. Ennek dacára nem akartam meséket írni, véletlenül történt, hogy meseíró lettem. A Gondviselés arrafelé vezényelt, amerre jónak látta: ez a terep nekem megfelel. (…)
Két pici gyerekemnek írtam először verset – egy macis verset, és valaki rábeszélt, hogy küldjem be a Magyar Rádiónak. Elküldtem, és le is adták műsorban. 1957-ben kértek fel, hogy küldjek újabb meséket, amiket aztán szintén leadtak: így indult a rádióval a kapcsolat. 1959-től a Dörmögő Dömötörben jelentek meg verseim, miközben gyors- és gépírónőként dolgoztam. (…)
A mese ugyanaz, mint a valóság, mert tulajdonképpen ugyanolyan próbák elé állnak az mesehősök, mint az emberek az életben. Az, hogy jó a vége, hogy minden jó, az életben sajnos nem mindig valósul meg. De a mesében ez előírás. (…)
A meseírás nem hobbi, nem szórakozás, hanem egy nagyon fontos, felelősségteljes dolog. A mese az a kulcs, amivel egy gyerek előtt kinyitogatjuk a világnak a szépségeit és a szabályait, ahhoz, hogy szépen és jól tudjunk élni. Ezeket az ismereteket akkor kell átadni a gyerekeknek, amikor még nem rontották el az ízlésüket és nem nyúltak bele piszkos kézzel a lelkiismeretükbe, gondolatukba. Amilyen gyermekeket nevelünk, olyan lesz majd az a társadalom, amit ők fognak majd kialakítani.” (forrás: kaposvarmost.hu, Kapos Televízió)  

Szereposztás

Színész Czene Zsófia
Színész Csonka Ibolya
Színész Erdős Éva
Színész Fándly Csaba
Színész Mohácsi Norbert
Színész Kalmár Tamás

Stáblista

Rendező Tóth Géza

Helyszín

Csiky Gergely Színház
Kaposvár, 7400, Rákóczi tér
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges! Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be. Köszönjük!