Mary Shelley: Frankenstein
színmű
Victor Frankenstein, a fiatal tudós elhatározza, hogy embert alkot a tudomány eszközeivel. Az eredmény irtózatos: torz teremtmény születik. A sorsára hagyott lény szenved a magánytól, a megalázottságtól, de műveli magát, szeretetre, megértésre vágyik, amit nem kap meg. Bosszút esküszik tehát, hogy számon kérje szörnyű sorsát teremtőjén…
Mary Shelley, korának kiemelkedő tehetsége alig tizenhét évesen írja meg minden idők legeredetibb rémtörténetét, amelyből azóta számtalan világhírű filmadaptáció készült. A Frankenstein alapkérdései nem is lehetnének időszerűbbek: mindenható-e a tudomány? Teremthetünk-e embert, saját képünkre? Kell-e határt szabni a vágyainknak?
„Az esemény, amelyből e történet az érdekességét meríti, mentes a puszta kísértet- és boszorkányhistóriák hátrányaitól. Előnye velük szemben, hogy bármilyen lehetetlen maga a fizikai tény, tápot ad a képzeletnek, s jobb kiindulópont az emberi szenvedélyek átfogóbb és meggyőzőbb ábrázolására, mint az ismert jelenségek közönséges elbeszélése.
Arra törekedtem tehát, hogy megőrizzem az emberi természet alkotóelemeinek hitelét, de nem haboztam megújítani ezek egymáshoz való viszonyát. Ezt a szabályt követi a görögök tragikus hőskölteménye, az Iliász, ezt Shakespeare is a Viharban és a Szentivánéji álomban, s kiváltképp Milton az Elveszett paradicsomban.” Mary Shelley
Victor Frankenstein, a fiatal tudós elhatározza, hogy embert alkot a tudomány eszközeivel. Az eredmény irtózatos: torz teremtmény születik. A sorsára hagyott lény szenved a magánytól, a megalázottságtól, de műveli magát, szeretetre, megértésre vágyik, amit nem kap meg. Bosszút esküszik tehát, hogy számon kérje szörnyű sorsát teremtőjén…
Mary Shelley, korának kiemelkedő tehetsége alig tizenhét évesen írja meg minden idők legeredetibb rémtörténetét, amelyből azóta számtalan világhírű filmadaptáció készült. A Frankenstein alapkérdései nem is lehetnének időszerűbbek: mindenható-e a tudomány? Teremthetünk-e embert, saját képünkre? Kell-e határt szabni a vágyainknak?
„Az esemény, amelyből e történet az érdekességét meríti, mentes a puszta kísértet- és boszorkányhistóriák hátrányaitól. Előnye velük szemben, hogy bármilyen lehetetlen maga a fizikai tény, tápot ad a képzeletnek, s jobb kiindulópont az emberi szenvedélyek átfogóbb és meggyőzőbb ábrázolására, mint az ismert jelenségek közönséges elbeszélése.
Arra törekedtem tehát, hogy megőrizzem az emberi természet alkotóelemeinek hitelét, de nem haboztam megújítani ezek egymáshoz való viszonyát. Ezt a szabályt követi a görögök tragikus hőskölteménye, az Iliász, ezt Shakespeare is a Viharban és a Szentivánéji álomban, s kiváltképp Milton az Elveszett paradicsomban.” Mary Shelley
Stáblista
| Victor Frankenstein, egyetemi hallgató | Poroszlay Kristóf |
| Lény, a teremtménye | Sorbán Csaba |
| Apa, apja | Jakab Tamás |
| Elizabeth, a felesége | Csorba Kata |
| Justine, unokanővére | Kéner Gabriella |
| William, testvére | Hodu Péter |
| Barát 1., barátja | Szívós László |
| Barát 2., barátja | Barnák László |
| Rendező, jelmez, videó | Hollós Gábor |
| Rendező munkatársa | Kaj Ádám |
| Díszlet | Mira János |
| Dramaturg | Németh Nikolett |
Helyszín
Szegedi Nemzeti Színház
Szeged, 6720, Horváth Mihály utca 3.
Szeged, 6720, Horváth Mihály utca 3.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!