“A tudás: védőoltás. A gyűlölet és a közöny: betegség. A szeretet és az empátia: egészség. Mindannyian választunk.” (Konrád György) „Merjünk választani, mert nincs más lehetőségünk. Merjük a jót választani. Merjük azt választani, ami talán nehezebbnek tűnik, mert felelőséggel jár. Mindannyiunknak. Nincs más jövőnk. „ (Alföldi Róbert)

„A berlini Holokauszt Múzeumban kószálva jó ideig úgy tűnik, miden ismerős: a tárgyak, képek, filmek, leírások, amelyek tömegükben mind finomabban árnyalják tudásomat valami fölfoghatatlanról. Amiről persze mégis azt gondolom, tudok már róla valamit. Váratlanul egy ajtó előtt találom magam, amelyen semmilyen felirat, jelzés nincs arról, hová is juthatok átlépve a küszöbön. Óvatosan benyitok, s egy pillanat alatt elfeledem az addig eltelt időt. Egy hatalmas betonsilóban állok, amelynek alapterülete nem lehet több húsz négyzetméternél, viszont irdatlan magas, a tetejét nemigen látom. Félhomály van, csak lassan veszem észre a reménytelenül messzi, piciny ablakot, melyen a fény éppencsak pislákol. Semmi sincs. Csend van, végtelen idő és valami nagyon távoli dolognak a rettentő közeli levegője. Az egyetlen dolog, amit tehetek, hogy maradok ebben az elképzelhetetlen magányban, és nem megérteni, hanem megérezni próbálok valamit mindabból, amiről közvetlen tapasztalatom nem lehet, amivel mégis nap mint nap, embereken, történeteiken keresztül együtt élek. Alföldi Róbert és a Szakértők évek óta ismerik egymást a Nemzeti Színház elmúlt időszakából. A Mohácsi János rendezte Egyszer élünk című előadásában együtt muzsikáltak, és Csáki Judit: Alföldi – Öt nemzeti év című könyvének budapesti bemutatóján is együtt léptek föl. Mégis ez az első alkalom, hogy közösen hozunk létre egy különös, hangokból, szavakból, mondatokból, ismerős és ismeretlen zsidó és nem zsidó dallamokból születő koncertet. Konrád György szövege Alföldi Róbert előadásában, a Szakértők köréje szőtt indaszerű muzsikájával teremt olyan teret és időt, ahol mindenki elmerülhet akár a múltban, akár a jövőben is, miközben a jelen finoman leng körül valamennyiünket, észrevétlenül beférkőzve a legrejtettebb zugokba is.” Kovács Márton A Szakértők éppen tizenegy éve bukkantak elő Istentől elrugaszkodott hangszereikkel a valahai kaposvári Csiky Gergely Színház süllyesztőjéből. Egy hatalmas dobozon átbucskázva, váratlanul a színpadon találták magukat, így abban a minutában rá is zendítettek. Mindez a Mohácsi János rendezte Csak egy szög című előadás tizenharmadik percében történt, mikortól fogva nem is igen szabadultak a számukra mind otthonosabbá váló, világot jelentő, kopott deszkáktól. Mindinkább nekibátorodva játszották kedvenc hangjaikat, dallamaikat, muzsikáikat, zörejeiket melyek eredete egyrészt magukban, a Szakértőkben keresendő, másrészt mindenféle népek évezredes hagyatékában és elevenségében lelhetők föl, harmadrészt pedig Kovács Márton és hegedűjének rejtett titkai. Nyugtot soha nem hagytak sem Kaposváron (Megbombáztuk Kaposvárt, Csak egy szög, 5606 – Őrült lélek, vert hadak), sem a budapesti Nemzeti Színház elsüllyedt színpadán (Sárga liliom, Ördögök, Egyszer élünk) a játszani próbáló színészeknek, és a békésen szunyókálni vágyó közönségnek. De ez sem volt elég! Játszottak színészbüfékben, megannyi POSZT-on, az Öntödei Múzeumban, a Nemzeti Búcsún, magukkal sodorva színészeket, társulatokat, színházigazgatókat a hangok útvesztőjébe, - így járt többek között Alföldi Róbert, Radnay Csilla és Hevér Gábor is... Az esten közreműködik: Radnay Csilla - fuvola, ének, Hevér Gábor – ének   A Szakértők tagjai: Bárány Tamás: szaxofonok Bodor Tibor „Teskó”: harmónika, hárfa Csíkvár Gábor: tilinkó, bőgő Kápolnás Attila: karinétok, szaxofonok Kovács Márton: hegedű, ének Némedi Árpád: cimbalom, ének, ukulele Rozs Tamás: cselló, hömi-ének Sebesi Tamás: dobok, ütők, ének, hupák Wagner-Puskás Péter: zongora Zságer-Varga Ákos: Fender-zongora, hupák