„Prunyi Ilona a magyar zenei élet kimagasló képviselői közé tartozik, virtuóz adottságai egészen rendkívüliek.” Fischer Annie nyilatkozott ekként a Zeneakadémián ötven éve tanító, s azóta koncertező Liszt- és Bartók-Pásztory-díjas művésznőről, akinek a nevéhez közel ötven lemezen túl a magyarországi Dohnányi-reneszánsz elindítása is fűződik.
Prunyi Ilona esetében persze éppen lenyűgöző virtuozitása a legkevésbé fontos: ennél sokkal lényegesebb a zenéléséből sugárzó humanista attitűd, ami oktatási tevékenységét is meghatározza, s ami a letűnt polgári világ „utolsó mohikánjainak” egyikévé teszi őt. Az ünnepi koncert első felében Liszt- és Chopin-műveket fog játszani, majd válogatott kamarapartnerek társaságában legkedvesebb szerzőinek egyikétől, Dohnányi Ernőtől ad elő egy ritkán hallható remekművet. A különleges hangszer-összeállításra, hegedűre, brácsára, csellóra, klarinétra, kürtre és zongorára írt C-dúr szextett 1935-ben keletkezett, s jórészt a késő 19. századi idiómát használja, de a zárótételből kiérezni a jazz hatását: a nagyszerű finale olyan, mintha Gershwin túl sok időt töltött volna egy századfordulós bécsi szálloda zenekarában, s egy-két ötletet az ironikus Mahler súgott volna neki.
Műsor: Chopin: Asz-dúr impromptu, op. 29
Chopin: cisz-moll impromptu, op. 66
Chopin: Négy mazurka, op. 24
Chopin: b-moll noktürn, op. 9/1
Liszt: Il Sospiro
Liszt-Gounod: Faust-keringő
Dohnányi: C-dúr szextett, op. 37 Közreműködik: Prunyi Ilona (zongora); Banda Ádám (hegedű); Fejérvári János (brácsa); Takács Ákos (cselló); Szatmári Zsolt (klarinét); Szőke Zoltán (kürt)
Prunyi Ilona esetében persze éppen lenyűgöző virtuozitása a legkevésbé fontos: ennél sokkal lényegesebb a zenéléséből sugárzó humanista attitűd, ami oktatási tevékenységét is meghatározza, s ami a letűnt polgári világ „utolsó mohikánjainak” egyikévé teszi őt. Az ünnepi koncert első felében Liszt- és Chopin-műveket fog játszani, majd válogatott kamarapartnerek társaságában legkedvesebb szerzőinek egyikétől, Dohnányi Ernőtől ad elő egy ritkán hallható remekművet. A különleges hangszer-összeállításra, hegedűre, brácsára, csellóra, klarinétra, kürtre és zongorára írt C-dúr szextett 1935-ben keletkezett, s jórészt a késő 19. századi idiómát használja, de a zárótételből kiérezni a jazz hatását: a nagyszerű finale olyan, mintha Gershwin túl sok időt töltött volna egy századfordulós bécsi szálloda zenekarában, s egy-két ötletet az ironikus Mahler súgott volna neki.
Műsor: Chopin: Asz-dúr impromptu, op. 29
Chopin: cisz-moll impromptu, op. 66
Chopin: Négy mazurka, op. 24
Chopin: b-moll noktürn, op. 9/1
Liszt: Il Sospiro
Liszt-Gounod: Faust-keringő
Dohnányi: C-dúr szextett, op. 37 Közreműködik: Prunyi Ilona (zongora); Banda Ádám (hegedű); Fejérvári János (brácsa); Takács Ákos (cselló); Szatmári Zsolt (klarinét); Szőke Zoltán (kürt)
Stáblista
| Zongoraművész | Prunyi Ilona |
| Hegedűművész | Banda Ádám |
Helyszín
Zeneakadémia
Budapest, 1061, Liszt Ferenc tér 8.
Budapest, 1061, Liszt Ferenc tér 8.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!