A Rómeó és Júlia talán a legismertebb és legtöbbet játszott Shakespeare mű.
Fordító: Mészöly Dezső
Rendező: Blaskó Balázs
Számtalan színpadi változat, film, musical, balett- és táncjáték dolgozta fel a veronai szerelemesek történetét. Ki ne emlékezne a színház és film szerelmesei közül Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva fantasztikus hevületű kettősére, vagy Franco Zeffirelli perzselő atmoszférájú, legendás filmjére. Nincs évad, hogy fel ne tűnne a magyar színpadokon is a tragikus szerelemi történet valamilyen műfaji formája. Színházunk 1998-ban játszotta utoljára Beke Sándor rendezésében, Nagy András és Kalmár Zsuzsa főszereplésével. A mostani, 2015. február 27-én elérkező bemutató alkalmával 17 év múltán kerül újra az egri színház nézői elé. Az „avoni hattyú” (Shakespeare) történetének örök üzenete: nem virágozhat ki élet a gyűlöletből. Generációk (országok, nemzetek) felhalmozott és elevenen tartott ádáz gyűlölködése elpusztíthatja a jövőt. Csak a belátás, értelmes megbékélés adhat reményt a fiatalság életlehetőségeinek (szerelem, szeretet, tehetség) kibontakoztatására. Álljon itt irányadóként a tragédia baljós prológja: A szép Verona tárul itt elénk,
Hol két jeles család vetélkedett.
Ős gyűlölségük új csatákon ég,
És polgár-vér szennyez polgár-kezet.
Vad vérükből egy baljós pár fakadt:
Gonosz csillagzatok szülöttei.
E két szerelmes sírja lesz a hant,
Mely a csaták vasát elföldeli.
Szerelmük eljegyezte a halál,
Mert szüleikben lángol a harag
S le nem lohad, még el nem vész a pár -
Erről regél e kétórás darab.
Néző, kérünk, hibákra most ne nézz!
Így lesz az is, mi csonka még: egész. (Mészöly Dezső fordítása) Blaskó Balázs
rendező
Számtalan színpadi változat, film, musical, balett- és táncjáték dolgozta fel a veronai szerelemesek történetét. Ki ne emlékezne a színház és film szerelmesei közül Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva fantasztikus hevületű kettősére, vagy Franco Zeffirelli perzselő atmoszférájú, legendás filmjére. Nincs évad, hogy fel ne tűnne a magyar színpadokon is a tragikus szerelemi történet valamilyen műfaji formája. Színházunk 1998-ban játszotta utoljára Beke Sándor rendezésében, Nagy András és Kalmár Zsuzsa főszereplésével. A mostani, 2015. február 27-én elérkező bemutató alkalmával 17 év múltán kerül újra az egri színház nézői elé. Az „avoni hattyú” (Shakespeare) történetének örök üzenete: nem virágozhat ki élet a gyűlöletből. Generációk (országok, nemzetek) felhalmozott és elevenen tartott ádáz gyűlölködése elpusztíthatja a jövőt. Csak a belátás, értelmes megbékélés adhat reményt a fiatalság életlehetőségeinek (szerelem, szeretet, tehetség) kibontakoztatására. Álljon itt irányadóként a tragédia baljós prológja: A szép Verona tárul itt elénk,
Hol két jeles család vetélkedett.
Ős gyűlölségük új csatákon ég,
És polgár-vér szennyez polgár-kezet.
Vad vérükből egy baljós pár fakadt:
Gonosz csillagzatok szülöttei.
E két szerelmes sírja lesz a hant,
Mely a csaták vasát elföldeli.
Szerelmük eljegyezte a halál,
Mert szüleikben lángol a harag
S le nem lohad, még el nem vész a pár -
Erről regél e kétórás darab.
Néző, kérünk, hibákra most ne nézz!
Így lesz az is, mi csonka még: egész. (Mészöly Dezső fordítása) Blaskó Balázs
rendező
Stáblista
| Rómeó, Montague fia | Endrédy Gábor |
| Júlia, Capulet lánya | Banovits Vivianne |
| Capulet, bosnyák-muzulmán családfő, a Montague-ház ellensége | Balogh András |
| Lady Capulet, Capulet felesége | Dimanopulu Afrodité |
| Montague, bosnyák-pravoszláv családfő, a Capulet-ház ellensége | Kelemen Csaba |
| Lady Montague, Montague felesége: | Nagy Adrienn |
| Tybalt, Lady Capulet unokaöccse | Káli Gergely |
| Escalus Herceg, magyar kormányzó | Várhelyi Dénes |
| Mercutio, fiatal nemes, a Herceg rokona, Rómeó barátja | Nagy András |
| Paris, fiatal nemes, tolmács a Herceg szolgálatában | Radvánszki Szabolcs |
| Benvolio, Montague unokaöccse, Rómeó és Mercutio barátja | Tóth Levente |
| Dajka, a Capulet-ház szolgája, Júlia nevelője | Saárossy Kinga |
| Péter, a Capulet-ház szolgája, a Dajka kísérője | Lisztóczki Péter |
| Lőrinc barát, ferences-rendi szerzetes | Tunyogi Péter |
| Patikárius | Fehér István |
| Sámson | Emődi Attila |
| Ábrahám, Montague szolgája: | Nagy Csaba Mátyás |
| János barát | Schlégl András |
| Páris apródja | Mákos Attila |
| Rendező | Blaskó Balázs |
| Rendező asszisztens | Ivády Erika |
| Fordította | Mészöly Dezső |
| Díszlet | Székely László |
| Jelmez | Pilinyi Márta |
| Zenei munkatárs | Aldobolyi Nagy György |
| Súgó | Szecskó Andrea |
| Ügyelő | Ludányi Andrea |
Helyszín
Gárdonyi Géza Színház
Eger, 3300, Hatvani kapu tér 4.
Eger, 3300, Hatvani kapu tér 4.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!