Táncjáték
Jókai Mór nyomán
A történetet alapjául Jókai Mór műve szolgál, mely 1883. január 21-én jelent meg a Székely Nemzet hasábjain. A novellából később Ifj. Johann Strauss operettet írt, majd, mint regény vált ismertté. A cselekmény a tizennyolcadik századi Magyarországon játszódik, a délvidéki Bánságon, ahol a török rombolás következtében a végtelen mocsár az úr. A semmi közepén azonban egy meglepő szövetség virágzik és száll szembe a történelem és a természet pusztító sodrásával: a temesvári Mehmed basa és a tehetős Botsinkay Gáspár különös barátsága… Az ő elrejtett kincsükről, családjaik hányatott sorsáról, az ész és a szív kalandjáról szól a história, akkori, ezernyelvű és identitású hazánk földjén.
A mű történelmi és etnikai háttere valóságos kincsesbányának tekinthető egy táncszínházi produkció számára. A magyar mellett a szerb, a cigány, a török, és persze az osztrák kultúra elemeit felidézve, az izgalmas és érzelmes történet egy újabb jelleget is magára ölt: időtlenséget és határtalanságot. A modern és autentikus elemek keveredésével, egy olyan művészi kifejezésmód jön létre, mely közvetíti a múlt értékeit, ám a mai fül és szem számára is könnyen befogadhatóvá teszi. Topolánszky Tamás, koreográfus
A történetet alapjául Jókai Mór műve szolgál, mely 1883. január 21-én jelent meg a Székely Nemzet hasábjain. A novellából később Ifj. Johann Strauss operettet írt, majd, mint regény vált ismertté. A cselekmény a tizennyolcadik századi Magyarországon játszódik, a délvidéki Bánságon, ahol a török rombolás következtében a végtelen mocsár az úr. A semmi közepén azonban egy meglepő szövetség virágzik és száll szembe a történelem és a természet pusztító sodrásával: a temesvári Mehmed basa és a tehetős Botsinkay Gáspár különös barátsága… Az ő elrejtett kincsükről, családjaik hányatott sorsáról, az ész és a szív kalandjáról szól a história, akkori, ezernyelvű és identitású hazánk földjén.
A mű történelmi és etnikai háttere valóságos kincsesbányának tekinthető egy táncszínházi produkció számára. A magyar mellett a szerb, a cigány, a török, és persze az osztrák kultúra elemeit felidézve, az izgalmas és érzelmes történet egy újabb jelleget is magára ölt: időtlenséget és határtalanságot. A modern és autentikus elemek keveredésével, egy olyan művészi kifejezésmód jön létre, mely közvetíti a múlt értékeit, ám a mai fül és szem számára is könnyen befogadhatóvá teszi. Topolánszky Tamás, koreográfus
Szereposztás
| Szaffi (fehér) | Tóth Karolina |
| Szaffi (fekete) | Kőhalmi Viktória |
| Szaffi (fekete) | Papp Éva |
| Jónás | Emődi Attila |
| Jónás | Eller Gusztáv |
| Zsupán | Kovács Dénes |
| Zsupán | Nagy Csaba Mátyás |
| Arzéna | Kelemen Dorottya |
| Arzéna | Takács Judit |
| Feuerstein | Kárpát Attila |
| Feuerstein | Schlégl András |
| Puzzola | Hernicz Albert |
| Török Apa | Eller Gusztáv |
| Török Apa | Széchenyi Krisztián |
| Magyar Apa | Schlégl András |
| Magyar Apa | Emődi Attila |
| Anya | Kelemen Dorottya |
| Anya | Kőhalmi Viktória |
| Cafrinka | Lapis Erika |
| Jani | Rácz János |
| Jani | Kelemen Dorottya |
| Jani | Kőhalmi Viktória |
| Jani | Nagy Csaba Mátyás |
| Jani | Emődi Attila |
| Jani | Tóth Karolina |
| Jani | Schlégl András |
| Szereplő | Hahn Jusztina Sára |
| Szereplő | Eller Gusztáv |
| Szereplő | Jaklics Liliána |
| Szereplő | Hernicz Albert |
| Szereplő | Kovács Dénes |
| Szereplő | Papp Éva |
| Szereplő | Kárpát Attila |
| Szereplő | Takács Judit |
| Szereplő | Széchenyi Krisztián |
Stáblista
| Koreográfia | Topolánszky Tamás |
| Társkoreográfus | Vári Bertalan |
| Díszlet | Mira János |
| Jelmez | Zeke Edit |
| Dramaturg | Bal József |
| Szövegíró | Szőke Andrea |
| Zeneszerző | Ágoston Béla |
| Ügyelő | Hódosi Ildikó |
| Asszisztens | Pintér Lotti |
Helyszín
Gárdonyi Géza Színház
Eger, 3300, Hatvani kapu tér 4.
Eger, 3300, Hatvani kapu tér 4.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!