A Verbunkos című előadás a magyar romantika korszakának nemzeti megújulási mozgalmát idézi fel a zene és tánc vonatkozásában.
Ezek a törekvések az évszázados háborúskodások után gazdaságilag és politikailag is magára találó ország lendületes modernizációs szándékait tükrözik. A beszélt nyelv rangján kezelt "nemzeti" zenét és táncot a kor társadalma nem etnikus fogalmakként kezelte, hanem nemzeti szintű "globalizációként" valósította meg, mint az egyes régiók egymástól eltérő hagyományai fölött álló közös nyelvezetet. Műsorunk ennek a folyamatnak, a nemzeti tánc kialakulásának, majd a szájhagyományban való továbbélésének állít emléket. Az első részben azokat a régies táncokat villantjuk fel, amelyeket a romantikus mozgalom forrásul használhatott fel egységesítő munkája során. Az ugrós, vonulós páros táncok mellett legnagyobb benyomást az egykori katonatáncokból kialakult szóló férfitáncok tették a kortársakra. Ezért a reformkorban a katonai sorozás (a "verbuválás") alkalmával használatos lassú, nemes veretű verbunk-tánc és zenéje vált a magyar karakter leghitelesebb kifejezésévé. Az ebből kialakult társastánc, a "palotás" (felsőbb körök társasági táncaként) jelenítette meg legsikeresebben a magyar öntudatot. Az 1848-as szabadságharc leverése után már szélesebb néprétegek öntudatra ébredését jelzi a "csárdás" kialakulása, melynek neve is köznépi eredetre utal. Hatása máig tartó, mind a magyar, mind a szomszédnépek vonatkozásában. Ebből ad ízelítőt a műsor második része, melynek végén az egykori nemzeti tánc folklorizálódott változatait láthatjuk. Mivel a felidézett korszak legjellemzőbb szórakoztató és tánczenei formációi a még ma is létező cigányzenekarok voltak, ezért az előadásban a Magyar Állami Népi Együttes Zenekara hangsúlyos szerepet játszik: a táncok kíséretén kívül önálló, korabeli koncertdarabokat is megszólaltat. I. rész Nyitány Szilágyi Zsolt - Varga Zoltán: "Elkezdém táncomat..." Régi magyar, ugrós és csalogatós táncok Varga Zoltán: Sárközy Kázmér magyar tánca Vonulós és lassú magyar tánc Erdélyből Bihari János: Hadik óbester nótája és frisse Verbunkos muzsika a XIX. század első harmadából Juhász Zsolt: "Pengjen sarkantyúja..." Az Eszterházy-huszárezred verbuválásának emléke Lavotta János: Lassú magyar és friss A nemzeti megújulás közkedvelt muzsikája Rózsavölgyi Márk - Juhász Zsolt: Verbunkos Verbunk fantázia a reformkor népszerű zenéjére Sebő Ferenc - Juhász Zsolt: Palotás Az előkelő nemzeti szalonok fennkölt hangulatát idéző tánc II. rész Varga Zoltán: Rákóczi-mars, karéj és dus A paraszti hagyomány páros- és férfitáncai Rábaközből Bihari János: Sarkantyús verbunk és friss A reformkor népszerű cigányprímásának muzsikája Varga Zoltán: "Bécs várostól, nyugatról keletre..." Kisnemesi verbunk és csárdás Forradalom után A ’48-as szabadságharc bukásáról... Szilágyi Zsolt: "Járjunk csárdást, ropogóst..." Szilágysági magyar táncok Juhász Zsolt -- Szilágyi Zsolt -- Varga Zoltán: "Táncoljunk majdan, mint ők is hajdan..." A műsor előkészítésében Borbély Jolán, Dr. Pesovár Ernő és Dr. Sárosi Bálint nyújtott szakmai segítséget.
Ezek a törekvések az évszázados háborúskodások után gazdaságilag és politikailag is magára találó ország lendületes modernizációs szándékait tükrözik. A beszélt nyelv rangján kezelt "nemzeti" zenét és táncot a kor társadalma nem etnikus fogalmakként kezelte, hanem nemzeti szintű "globalizációként" valósította meg, mint az egyes régiók egymástól eltérő hagyományai fölött álló közös nyelvezetet. Műsorunk ennek a folyamatnak, a nemzeti tánc kialakulásának, majd a szájhagyományban való továbbélésének állít emléket. Az első részben azokat a régies táncokat villantjuk fel, amelyeket a romantikus mozgalom forrásul használhatott fel egységesítő munkája során. Az ugrós, vonulós páros táncok mellett legnagyobb benyomást az egykori katonatáncokból kialakult szóló férfitáncok tették a kortársakra. Ezért a reformkorban a katonai sorozás (a "verbuválás") alkalmával használatos lassú, nemes veretű verbunk-tánc és zenéje vált a magyar karakter leghitelesebb kifejezésévé. Az ebből kialakult társastánc, a "palotás" (felsőbb körök társasági táncaként) jelenítette meg legsikeresebben a magyar öntudatot. Az 1848-as szabadságharc leverése után már szélesebb néprétegek öntudatra ébredését jelzi a "csárdás" kialakulása, melynek neve is köznépi eredetre utal. Hatása máig tartó, mind a magyar, mind a szomszédnépek vonatkozásában. Ebből ad ízelítőt a műsor második része, melynek végén az egykori nemzeti tánc folklorizálódott változatait láthatjuk. Mivel a felidézett korszak legjellemzőbb szórakoztató és tánczenei formációi a még ma is létező cigányzenekarok voltak, ezért az előadásban a Magyar Állami Népi Együttes Zenekara hangsúlyos szerepet játszik: a táncok kíséretén kívül önálló, korabeli koncertdarabokat is megszólaltat. I. rész Nyitány Szilágyi Zsolt - Varga Zoltán: "Elkezdém táncomat..." Régi magyar, ugrós és csalogatós táncok Varga Zoltán: Sárközy Kázmér magyar tánca Vonulós és lassú magyar tánc Erdélyből Bihari János: Hadik óbester nótája és frisse Verbunkos muzsika a XIX. század első harmadából Juhász Zsolt: "Pengjen sarkantyúja..." Az Eszterházy-huszárezred verbuválásának emléke Lavotta János: Lassú magyar és friss A nemzeti megújulás közkedvelt muzsikája Rózsavölgyi Márk - Juhász Zsolt: Verbunkos Verbunk fantázia a reformkor népszerű zenéjére Sebő Ferenc - Juhász Zsolt: Palotás Az előkelő nemzeti szalonok fennkölt hangulatát idéző tánc II. rész Varga Zoltán: Rákóczi-mars, karéj és dus A paraszti hagyomány páros- és férfitáncai Rábaközből Bihari János: Sarkantyús verbunk és friss A reformkor népszerű cigányprímásának muzsikája Varga Zoltán: "Bécs várostól, nyugatról keletre..." Kisnemesi verbunk és csárdás Forradalom után A ’48-as szabadságharc bukásáról... Szilágyi Zsolt: "Járjunk csárdást, ropogóst..." Szilágysági magyar táncok Juhász Zsolt -- Szilágyi Zsolt -- Varga Zoltán: "Táncoljunk majdan, mint ők is hajdan..." A műsor előkészítésében Borbély Jolán, Dr. Pesovár Ernő és Dr. Sárosi Bálint nyújtott szakmai segítséget.
Stáblista
| Művészeti vezető | Mihályi Gábor |
| Zenekarvezető | Pál István Szalonna |
| Zenekarvezető | Radics Ferenc |
| Zenei szerkesztő | Kelemen László |
| Tánckarvezető | Kökény Richárd |
| Ének | Herczku Ágnes |
Helyszín
Hagyományok Háza
Budapest, 1011, Corvin tér 8.
Budapest, 1011, Corvin tér 8.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!