1 Válassz előadást

2 Válassz jegyeket

3 Add meg az adataid

4 Fizess online
 Töltjük rögvest!
MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES: VERBUNKOS
Hagyományok Háza - Színházterem
Ezt az előadást még nem értekelték elegen, az előadóhely többi programjának átlaga:
9.4 / 10
849 értékelésből
Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a   Főoldalon!
A Verbunkos című előadás a magyar romantika korszakának nemzeti megújulási mozgalmát idézi fel a zene és tánc vonatkozásában.

Ezek a törekvések az évszázados háborúskodások után gazdaságilag és politikailag is magára találó ország lendületes modernizációs szándékait tükrözik. A beszélt nyelv rangján kezelt "nemzeti" zenét és táncot a kor társadalma nem etnikus fogalmakként kezelte, hanem nemzeti szintű "globalizációként" valósította meg, mint az egyes régiók egymástól eltérő hagyományai fölött álló közös nyelvezetet. Műsorunk ennek a folyamatnak, a nemzeti tánc kialakulásának, majd a szájhagyományban való továbbélésének állít emléket. Az első részben azokat a régies táncokat villantjuk fel, amelyeket a romantikus mozgalom forrásul használhatott fel egységesítő munkája során. Az ugrós, vonulós páros táncok mellett legnagyobb benyomást az egykori katonatáncokból kialakult szóló férfitáncok tették a kortársakra. Ezért a reformkorban a katonai sorozás (a "verbuválás") alkalmával használatos lassú, nemes veretű verbunk-tánc és zenéje vált a magyar karakter leghitelesebb kifejezésévé. Az ebből kialakult társastánc, a "palotás" (felsőbb körök társasági táncaként) jelenítette meg legsikeresebben a magyar öntudatot. Az 1848-as szabadságharc leverése után már szélesebb néprétegek öntudatra ébredését jelzi a "csárdás" kialakulása, melynek neve is köznépi eredetre utal. Hatása máig tartó, mind a magyar, mind a szomszédnépek vonatkozásában. Ebből ad ízelítőt a műsor második része, melynek végén az egykori nemzeti tánc folklorizálódott változatait láthatjuk. Mivel a felidézett korszak legjellemzőbb szórakoztató és tánczenei formációi a még ma is létező cigányzenekarok voltak, ezért az előadásban a Magyar Állami Népi Együttes Zenekara hangsúlyos szerepet játszik: a táncok kíséretén kívül önálló, korabeli koncertdarabokat is megszólaltat. I. rész Nyitány Szilágyi Zsolt - Varga Zoltán: "Elkezdém táncomat..." Régi magyar, ugrós és csalogatós táncok   Varga Zoltán: Sárközy Kázmér magyar tánca Vonulós és lassú magyar tánc Erdélyből   Bihari János: Hadik óbester nótája és frisse Verbunkos muzsika a XIX. század első harmadából   Juhász Zsolt: "Pengjen sarkantyúja..." Az Eszterházy-huszárezred verbuválásának emléke   Lavotta János: Lassú magyar és friss A nemzeti megújulás közkedvelt muzsikája   Rózsavölgyi Márk - Juhász Zsolt: Verbunkos Verbunk fantázia a reformkor népszerű zenéjére   Sebő Ferenc - Juhász Zsolt: Palotás Az előkelő nemzeti szalonok fennkölt hangulatát idéző tánc   II. rész Varga Zoltán: Rákóczi-mars, karéj és dus A paraszti hagyomány páros- és férfitáncai Rábaközből   Bihari János: Sarkantyús verbunk és friss A reformkor népszerű cigányprímásának muzsikája   Varga Zoltán: "Bécs várostól, nyugatról keletre..." Kisnemesi verbunk és csárdás   Forradalom után A ’48-as szabadságharc bukásáról...   Szilágyi Zsolt: "Járjunk csárdást, ropogóst..." Szilágysági magyar táncok   Juhász Zsolt -- Szilágyi Zsolt -- Varga Zoltán: "Táncoljunk majdan, mint ők is hajdan..." A műsor előkészítésében Borbély Jolán, Dr. Pesovár Ernő és Dr. Sárosi Bálint nyújtott szakmai segítséget.

Stáblista

Művészeti vezető Mihályi Gábor
Zenekarvezető Pál István Szalonna
Zenekarvezető Radics Ferenc
Zenei szerkesztő Kelemen László
Tánckarvezető Kökény Richárd
Ének Herczku Ágnes

Helyszín

Hagyományok Háza
Budapest, 1011, Corvin tér 8.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges! Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be. Köszönjük!