A mai este különlegessége az ophicléide nevű hangszer, mely egy hosszú küzdelem eredménye, ahogyan a kontrabasszus kürtöktől a szerpenteken (azok kígyószerűen kialakított, majd egyszerűen 2-3 rét meghajlítva függőlegesen álló típusain) át végül eljutottak az első tökéletesített rézfúvós csodához, az Ophilcléide-hez.
A szerpenttel való közeli rokonságra utaló hangszernév a görög ophisz (kígyó) és a kleidész (billentyűk) szavakból állt össze.
A 19. század elején a nagyzenekarok legmélyebb fúvós szólamait még a régi szerpenteket felváltó basszuskürtökön játszották, de a híres párizsi hangszerész, Jean-Hilaire Asté 1821-ben bejelentett szabadalma minden addigi találmány sikerét felülmúlta. A korábbi kontrabasszus kürtöknél ésszerűbb billentyűkiosztású, sokkal precízebben megépített ophicléide kúposan táguló testére már 9–12 billentyűt applikált, amelyek segítségével az instrumentum hangterjedelme több mint 3 kromatikus oktáv volt. A mai estén Szentpáli Roland Klosé Ária és variációk című darabját szólaltatja meg a hangszeren. Az est nyitánya Mendelssohn Szentivánéji álomhoz írt kísérőzenéjének első tétele, melyet tizenhét éves korában írt. A nyitány remek érzékkel, egyedülálló színekkel és gazdag ritmikával mutatja be a tündérvilág színeit, képeit, érzeteit, a zsongást, a mesét, ugyanakkor a benne rejlő emberit is. Az est második részében Mozart remeke, a Haffner szerenád csendül fel. Elisabeth Haffner Salzburg nagytekintélyű és számos érdemet szerzett polgármesterének (egyben dúsgazdag nagykereskedőnek) leánya volt. Az ő esküvőjére írta Mozart 1776 nyarán a D-dúr szerenádot, de a Haffner nevet utóbb egy, ugyancsak D-dúrban írt szimfóniájával is halhatatlanná tette. A szerenád a zeneszerző e korszakában delelőjére jutott „gáláns” stílus egyik remekmívű alkotása. A szerenád fényes hangzásába, terjedelmes tételeinek (közöttük három ismét miniatűr hegedűkoncert) ünnepi pompájába csak egy ízben vegyül tragikus hang: az első menüettben, amely már hangneme révén is (g-moll) Mozart fájdalmas és baljós hangulatú tételeinek sorába illik. A mini hegedűverseny Baráti Kristóf előadásában hallható. Műsor: Felix Mendelssohn: Szentivánéji álom - nyitány
Hyacinthe Klosé: Ária és variációk
Antonio Vivaldi: Versenymű négy hegedűre
Wolfgang Amadeus Mozart: Haffner szerenád Közreműködők: Szentpáli Roland - ophicléide Baráti Kristóf - hegedű
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor www.bdz.hu
A szerpenttel való közeli rokonságra utaló hangszernév a görög ophisz (kígyó) és a kleidész (billentyűk) szavakból állt össze.
A 19. század elején a nagyzenekarok legmélyebb fúvós szólamait még a régi szerpenteket felváltó basszuskürtökön játszották, de a híres párizsi hangszerész, Jean-Hilaire Asté 1821-ben bejelentett szabadalma minden addigi találmány sikerét felülmúlta. A korábbi kontrabasszus kürtöknél ésszerűbb billentyűkiosztású, sokkal precízebben megépített ophicléide kúposan táguló testére már 9–12 billentyűt applikált, amelyek segítségével az instrumentum hangterjedelme több mint 3 kromatikus oktáv volt. A mai estén Szentpáli Roland Klosé Ária és variációk című darabját szólaltatja meg a hangszeren. Az est nyitánya Mendelssohn Szentivánéji álomhoz írt kísérőzenéjének első tétele, melyet tizenhét éves korában írt. A nyitány remek érzékkel, egyedülálló színekkel és gazdag ritmikával mutatja be a tündérvilág színeit, képeit, érzeteit, a zsongást, a mesét, ugyanakkor a benne rejlő emberit is. Az est második részében Mozart remeke, a Haffner szerenád csendül fel. Elisabeth Haffner Salzburg nagytekintélyű és számos érdemet szerzett polgármesterének (egyben dúsgazdag nagykereskedőnek) leánya volt. Az ő esküvőjére írta Mozart 1776 nyarán a D-dúr szerenádot, de a Haffner nevet utóbb egy, ugyancsak D-dúrban írt szimfóniájával is halhatatlanná tette. A szerenád a zeneszerző e korszakában delelőjére jutott „gáláns” stílus egyik remekmívű alkotása. A szerenád fényes hangzásába, terjedelmes tételeinek (közöttük három ismét miniatűr hegedűkoncert) ünnepi pompájába csak egy ízben vegyül tragikus hang: az első menüettben, amely már hangneme révén is (g-moll) Mozart fájdalmas és baljós hangulatú tételeinek sorába illik. A mini hegedűverseny Baráti Kristóf előadásában hallható. Műsor: Felix Mendelssohn: Szentivánéji álom - nyitány
Hyacinthe Klosé: Ária és variációk
Antonio Vivaldi: Versenymű négy hegedűre
Wolfgang Amadeus Mozart: Haffner szerenád Közreműködők: Szentpáli Roland - ophicléide Baráti Kristóf - hegedű
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor www.bdz.hu
Stáblista
| Karmester | Hollerung Gábor |
Helyszín
Budapest Music Center
Budapest, 1093, Mátyás
Budapest, 1093, Mátyás
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!