Nem sok olyan világjáró művész van a világon, aki már húszas éveiben bevallja magának: jó lenne pár évre visszavonulni, elmélyülten dolgozni, tanulni, feldolgozni mindazt az ismeretet, tapasztalatot, amit addig szerzett, nem felőrlődni a folyamatos koncertezésben.

Az orosz családban született izraeli Gavriel Lipkind ezt tette, miután Tel Aviv-i tanulóéveit követően Frankfurt és Boston patinás akadémiáin képezte tovább magát, és ért el előkelő helyezéseket jelentős világversenyeken; például a müncheni ARD-versenyen, a Rosztropovics nevét viselő párizsi versenyen, a Washingtonban megrendezett Leonard Rose Nemzetközi Csellóversenyen. Még mindig csak harmincas évei végén jár, de az is belefért az életébe, hogy együtt zenéljen Gidon Kremerrel, Yuri Bashmettel, Pinchas Zukermannal, Yehudi Menuhinnal, valamint szólistaként lépjen fel az Izraeli és a Müncheni Filharmonikusokkal, a Baltimore-i Szimfonikus zenekarral. Budapesten azt a gyönyörű lírai művet hallhatjuk Gavriel Lipkind közreműködésével, amellyel a fiatal Dohnányi Ernő nagybeteg édesapjától búcsúzott. Szintén Dohnányi generációjához tartozik Max Reger is, akinek talán legismertebb darabja az 1913-ban írt, Arnold Böcklin festményei ihlette szvit. Ahogyan Elgar misztikus Enigma-variációi is a brit szerző legnépszerűbb kompozíciója. A nemegyszer hátborzongatóan szép késő romantikus alkotásokat Klaus Arp dirigálja, aki Németországban futott be szép karriert, és minden bizonnyal egyedinek számít azzal a képességével, hogy többek között nagybőgőn, trombitán, fuvolán és szitáron játszik, valamint zeneszerzőként is tevékeny.

Műsor: Reger: Szimfonikus költemények Arnold Böcklin nyomán, op. 128
Dohnányi: Koncertdarab csellóra és zenekarra, op. 12
Elgar: Enigma-variációk, op. 36 Közreműködik: Gavriel Lipkind (cselló), Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Klaus Arp