NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

Háromszék táncegyüttes: Gábor Áron
táncdráma egyszusszraLészen ágyú! – azaz lészen nemzeti függetlenség, lészen szabadság!

Ezen gondolatok, eszmék nemcsak az 1848-49–es forradalom és szabadságharc idején voltak aktuálisak, hanem mai korunkban is azok, hisz a székely önrendelkezés sokat vitatott része a politikai diskurzusnak. Forrongó, békétlen időnkben joggal vágyhatunk egy biztonságosabb, emberibb világba, melynek megteremtése csak nagy lélekkel és elszánt cselekvőkészséggel lehetséges. Gábor Áron erős hittel és bizalommal szőtte álmait, s elképzeléseit valóra váltva küzdött nemzetének függetlenségéért. Emlékezetes tetteivel mindnyájunk számára példát mutatott: a mindenkori történelemi pillanat időszerű eszközeit használva kell cselekednünk, ha öntudatos nemzetként, emelt fővel szeretnénk élni!

200 éve született Gábor Áron, a székelység egyik legnagyobb hőse. Műsorunk tisztelgés és főhajtás hősi alakja előtt, és egyben egy szükségszerű kérdés megfogalmazása: élnek-e ma is köztünk Gábor Áronok?
Sepsiszentgyörgy, 2014. március 15.
Orza Calin

Hogyan válik valaki hőssé? Annak születik? Tudatos egyéni döntés kérdése? Vagy csak a körülmények sodrása hozza ki az emberből?
Gábor Áron a székely ezermesterből a szabadságharc eszméit lehetőséggé kovácsoló, népének hitet és eszközt adni képes hőssé vált az idők során. Azonban mai napig keveset tudunk a tüzérparancsnok legendája mögötti emberi sorsról. Az egyén vívódásairól és kételyeiről, hiszen ha volt valaki, aki felmérhette az osztrák haditechnikával és -iparral való szembeszállás esélytelenségét, akkor az épp az az ember volt, aki korábban saját testvére helyett is újra bevonult, csakhogy bepillanthasson a bécsi hadigépezet titkaiba. Milyen erők vezethették őt mégis arra a döntésre, hogy dacoljon az esélyekkel? S a saját démonaival való küzdelem ellenére vagy épp annak köszönhetően, honnan merített annyi hitet és erőt, amellyel még halála után is lelket öntött a szabadságharcosokba?
Honnan születhetett meg az azóta sem látott székely összefogás, amellyel hétköznapi emberek a merész ágyúöntő mögé és mellé álltak? Amelynek jegyében nemcsak egységbe kovácsolódott osztrák esztergályos, lengyel tábornok, moldvai parasztasszony és székely határőrök hosszú sora, de ideig-óráig fordítani is képesek voltak egy látszólag vesztett ügyet? Mit tudtak ők, és mit tanulhatunk mi, hogy a hétköznapokban és közösségünk megmaradásának küzdelmében egyaránt modern Gábor Áronok, Dummel Ferdinándok, Velcsuj Jusztinák vagy csak noszogatás nélküli, saját démonjainkat egy közös cél érdekében legyőzni képes, kéretlen, de tisztes hősök(?), emberek lehessünk?
Imreh-Marton István, forgatókönyvíró

Szereposztás:
Gábor Áron – Kocsis Hunor-Tibor
Halál és ellenséges osztrák, orosz hadvezérek – Melles Endre
Jusztina, Gábor Áron felesége – Ürmösi-Incze Mária-Terézia
Székely legény – Péter Előd
Balladaénekes – Erőss Judit
Székely nép, katonák:
Dombi Rózsa, Keresztes Gabriella, Lukács Réka, Tőkés Edit, Tüzes Csilla,
Vajda Katalin, Váradi Ágnes, Virág Imola
Fülöp Csaba, Gere Csaba, Kiss Adorján, Márton Csaba,
Pável Hunor, Tőkés Zsolt, Vitéz György

Alkotók:
Kellékek: Zayzon Ádám
Koreográfia és díszletterv: Kádár Elemér
Jelmez és a rendező munkatársa: Furik Rita
Forgatókönyv: Orza Calin és Imreh-Marton István
Zeneszerző: Gáspár Álmos
Rendező-koreográfus: Orza Calin

Az előadás létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alap támogatta.
A Háromszék Táncegyüttes hivatalos fenntartója Kovászna Megye Tanácsa.
www.hte.ro