Töltjük rögvest!
 
 
  Válassz jegyeket
  Add meg az adataid
  Fizess online
MAROS MŰVÉSZEGYÜTTES: FEKETE, PIROS...
Hagyományok Háza - Színházterem

Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a Főoldalon!

  Leírás
„Egy pár lány, két pár lány fekete-piros fekete táncot jár”.Táncszínházi előadás Kányádi Sándor költeménye alapján. Az 1972-ben írt vers Kolozsváron született, az ott cselédsorban élő széki lányok táncának láttán. A szimbólumokkal telített vers, azóta emblematikussá vált, Kányádi költészetének egyik igazi gyöngyszeme, mely egyszerre szól hagyományőrzésről és az Erdélyi magyarság sorskérdéseiről. A „fekete” és „piros” – így, együtt, párban, egymás után egy „eleven világ” alapszínei: Szék község népviseletében láthatók. Ugyanakkor szimbólumok is: az ’élet’ és ’halál’ köszönt bennük ránk, a remény és reménytelenség közötti folyamatos vergődés, melyben egy közösség vívja kérlelhetetlen harcát a megmaradásért, identitásának őrzése érdekében. A táncnak alapvető szerepe van ebben, nem csak a búfelejtés eszköze, sokkal inkább a jövő záloga: jelenidejéből valós életenergiák fakadnak, a dolgos, dacos hétköznapok helytállásához kell, nélkülözhetetlen…

„Honnan járják, honnan hozták, honnan e mozdulat ország?”

A táncban különös, sajátos érzéki erő van, lényegi: olyan életmegnyilvánulás tehát, melyben leginkább önmaga az ember, legsajátabb sajátja egy közösségnek. Nem esetleges mozzanat így a Kányádi versnek sem, s nyomában az identikus kérdés: „Honnan járják, honnan hozták, / honnan e mozdulat-ország?” Az előadás nem felelet szeretne lenni erre a kérdésre, „csupán” próbálkozik feltételével. Hogy sikerül-e majd, azt azok tudják megmondani, akik zsigereikben őrzik ennek az „országnak” paragrafikusan kifejezhetetlen (s így nyílván artikulálhatatlan) „törvényeit”, bennük pulzál sajátos ritmusa.

„Akár a kéz, ha ökölbe kékül. Zeneszó, énekszó nélkül.”

Az erdélyi néptáncokra épülő előadásban a múlt együtt él a jelennel és a korszerű színház eszközeivel úgy teszi fel ismét Kányádi kérdéseit, hogy közben lehetőséget próbál adni a vers rejtett horizontjainak kibontása mellett az újraértelmezésre.

„A magnó surrog így. S amit ha visszajátszol? Koporsó és Megváltó-jászol.”

Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt
Rendező-koreográfus munkatársa: Kádár Ignácz
Zenei szerkesztő: Moldován-Horváth István
Asszisztens: Kádár Ignácz
Művészeti vezető: Varró Huba
Művészeti vezető munkatársa: Domokos Zsuzsanna, Nagy Levente Lehel
Ének: Kásler Magda
Jelmez: Kiss Zsuzsanna, Szélyes Andrea-Natália
  Stáblista
Rendező-koreográfus 
Juhász Zsolt 
  Galéria
  Jegynyomtatásról
Ez emailben kapott elektronikus utalványt kinyomtatva és a pénztárban bemutatva fogod megkapni a jegyed.

Ha nem szeretnél, vagy nem tudsz nyomtatni, a Hagyományok Házában elég, ha az utalvány azonosítóját bemondod a pénztárban, vagy felmutatod a vásárláshoz használt bankkártyát.

Ha esetleg gondod volt a bejutással ebben a színházban, jelezd felénk kérlek a címen!

  Cím
1011 Budapest, Corvin tér 8. Kattints ide a térkép megjelenítéséhez
  Hogy tetszett?