Petőfi Sándor: TIGRIS ÉS HIÉNA
Történeti dráma
Történik: Galíciában és Magyarországon, az 1130-as években.
A Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadása a Kortárs Drámafesztivál keretén belül tekinthető meg!
Az 1845-46-os évek fordulója Szalkszentmártonban érte Petőfit, aki akkoriban dolgozott Tigris és hiéna című drámáján, melyet a pesti tavaszi vásár kedvező szezonjában akart előadatni a Nemzeti Színházban – mára tudjuk, reménytelenül. A történet Szent László királyunkig nyúlik vissza, amikor a fattyú Borics herceg, Galícia fejedelme, seregét orosz csapatokkal megtámogatva tört a magyar királyság ellen. Műve megírásakor Petőfi már túl volt néhány sikertelen színészi próbálkozáson, eredetiben olvasta a reneszánszkori angol dráma gyöngyszemeit, és szeme előtt Shakespeare királydrámái lebegtek…
A „Tigris és hiénáâ€-ban a hatalom és a bosszúvágy kettőse játssza a főszerepet, amelyhez képest az ország érdeke és a magánérzelmek világa mellékesnek bizonyul.
Előfordulnak még számos jelenetben: uracsok, léhűtők, összeesküvők, egy börtönőr, békétlenek és alkoholisták ...és még katonák: BELME BENCE, JAKAB ATTILA, JOÓ TIBOR, KÖVESDI ATTILA, RICZU ZOLTÁN
A Togrul-nóta zenéjét Kazár Pál szerezte.
Ügyelő: Kováts István
Súgó: Kovács Katalin
Történeti dráma
Történik: Galíciában és Magyarországon, az 1130-as években.
A Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadása a Kortárs Drámafesztivál keretén belül tekinthető meg!
Az 1845-46-os évek fordulója Szalkszentmártonban érte Petőfit, aki akkoriban dolgozott Tigris és hiéna című drámáján, melyet a pesti tavaszi vásár kedvező szezonjában akart előadatni a Nemzeti Színházban – mára tudjuk, reménytelenül. A történet Szent László királyunkig nyúlik vissza, amikor a fattyú Borics herceg, Galícia fejedelme, seregét orosz csapatokkal megtámogatva tört a magyar királyság ellen. Műve megírásakor Petőfi már túl volt néhány sikertelen színészi próbálkozáson, eredetiben olvasta a reneszánszkori angol dráma gyöngyszemeit, és szeme előtt Shakespeare királydrámái lebegtek…
A „Tigris és hiénáâ€-ban a hatalom és a bosszúvágy kettőse játssza a főszerepet, amelyhez képest az ország érdeke és a magánérzelmek világa mellékesnek bizonyul.
Előfordulnak még számos jelenetben: uracsok, léhűtők, összeesküvők, egy börtönőr, békétlenek és alkoholisták ...és még katonák: BELME BENCE, JAKAB ATTILA, JOÓ TIBOR, KÖVESDI ATTILA, RICZU ZOLTÁN
A Togrul-nóta zenéjét Kazár Pál szerezte.
Ügyelő: Kováts István
Súgó: Kovács Katalin
Szereposztás
| SAUL, földönfutó | Vaszkó Bence |
| BORICS, Galícia fejedelme | Vicei Zsolt |
| PREDSZLÁVA, Borics és Saul anyja | Szabó Márta |
| II. (VAK) BÉLA, Magyarország királya | Fellinger Domonkos |
| ILONA királyné, a felesége | Széles Zita |
| SÁMSON, zsoldos | Schlanger András |
| JUDIT, Borics felesége | Jenei Judit |
| GÖNDÖR, magyar úr | Vizkeleti Zsolt |
| VAS, magyar úr | Rák Zoltán |
| DENGEZ, magyar úr | Nagyidai Gergő |
| TIVADAR, magyar úr | Varga Balázs |
Stáblista
| Rendező | Koltai M. Gábor |
| Rendező asszisztens | Fülöp Angéla |
| Dramaturg | Sediánszky Nóra |
| Látványtervező | Vereckei Rita |
| Koreográfia | Vámosi Judit |
Helyszín
Bárka Színház
Budapest, 1082 Budapest, Üllői út 82.
Budapest, 1082 Budapest, Üllői út 82.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!