Háy János: A Gézagyerek
Egy isten háta mögötti faluban egyedül neveli autisztikus gyermekét egy anya. Az élet a falusiak számára kilátástalan. Keveseknek a német vállalkozó által megvásárolt kőfejtő ad munkát, a többség viszont a kocsmában, vagy a portája előtt ül és vár. Vár a holnapi napra. Él. A Gézagyerek életében viszont egy nap megtörténik a csoda. Munkát kap a kőfejtőben.Feladatot, amellyel bebizonyíthatja, hogy ő is ér valamit, hogy ő is "rendes" ember, nem pedig "hibás". Ül a szalag felett, és nézi a köveket. Azt, hogy "rendesen mennek-e a kövek". Ha baj van, meg kell állítania a szalagot. De "nincs baj". Sosincs baj, s ő csak néz, és nem csinál semmit… A darab – amellett, hogy rákérdez: mit tesz és mit nem tesz értünk vagy velünk az Isten – a bennünk és körülöttünk lévő egyformaságról, az élet monotonitásáról, abszurditásáról, emberi sorsok beszürküléséről beszél. Költőien, hol humorral, hol pedig szívszorongató keserűséggel.
"A költői színházban hiszek. Hiszem, hogy a színpadi térben és időben mindennek jelentése van, akár tudattalan jelentése. Minden képkocka, amit a néző érzékelhet, láthat egy-egy előadás alatt, ezernyi és ezernyi információt hordoz, hordozhat.
Érzelmeket ébreszt és gondolat-sorozatokat indít el. A színház nekem elsősorban érzelmek és gondolatok társítása. Persze történeteket mesélünk így, úgy, amúgy, de a lényeg mégiscsak annak a fajta színházcsinálásnak a megtapasztalása, amely a világot gazdagnak, az embert bonyolultnak, a művészetet pedig e gazdagság és bonyolultság közvetítőjének tartja." (Rusznyák Gábor)
Egy isten háta mögötti faluban egyedül neveli autisztikus gyermekét egy anya. Az élet a falusiak számára kilátástalan. Keveseknek a német vállalkozó által megvásárolt kőfejtő ad munkát, a többség viszont a kocsmában, vagy a portája előtt ül és vár. Vár a holnapi napra. Él. A Gézagyerek életében viszont egy nap megtörténik a csoda. Munkát kap a kőfejtőben.Feladatot, amellyel bebizonyíthatja, hogy ő is ér valamit, hogy ő is "rendes" ember, nem pedig "hibás". Ül a szalag felett, és nézi a köveket. Azt, hogy "rendesen mennek-e a kövek". Ha baj van, meg kell állítania a szalagot. De "nincs baj". Sosincs baj, s ő csak néz, és nem csinál semmit… A darab – amellett, hogy rákérdez: mit tesz és mit nem tesz értünk vagy velünk az Isten – a bennünk és körülöttünk lévő egyformaságról, az élet monotonitásáról, abszurditásáról, emberi sorsok beszürküléséről beszél. Költőien, hol humorral, hol pedig szívszorongató keserűséggel.
"A költői színházban hiszek. Hiszem, hogy a színpadi térben és időben mindennek jelentése van, akár tudattalan jelentése. Minden képkocka, amit a néző érzékelhet, láthat egy-egy előadás alatt, ezernyi és ezernyi információt hordoz, hordozhat.
Érzelmeket ébreszt és gondolat-sorozatokat indít el. A színház nekem elsősorban érzelmek és gondolatok társítása. Persze történeteket mesélünk így, úgy, amúgy, de a lényeg mégiscsak annak a fajta színházcsinálásnak a megtapasztalása, amely a világot gazdagnak, az embert bonyolultnak, a művészetet pedig e gazdagság és bonyolultság közvetítőjének tartja." (Rusznyák Gábor)
Szereposztás
| Gézagyerek (autisztikus férfi) | Rusznák András |
| Rózsika néni (Géza anyja) | Máhr Ágnes |
| Banda Lajos (munkás a kőfejtőben) | Szatmári György |
| Herda Pityu (munkás a kőfejtőben) | Fandl Ferenc |
| Krekács Béla (kocsmai ember | Szegedi Dezső |
| Laci bácsi | Cservenák Vilmos |
| Szomszéd férfi | Zalányi Gyula |
| Szomszéd nő | Müller Júlia |
| Vízike | Seres Ildikó |
| Marika | Fabók Mariann |
| Karesz | Pásztor Pál |
| Ügyelő | Érsek Judit |
Stáblista
| Rendező | Rusznyák Gábor |
| Rendező asszisztens | Radnai Erika |
| Díszlet | Cseh Renátó |
| Jelmez | Cseh Renátó |
| Színpadmester | Szobonya Ferdinánd |
| Súgó | Bíró Klára |
Helyszín
Nemzeti Színház
Budapest, 1095, Bajor Gizi park 1.
Budapest, 1095, Bajor Gizi park 1.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!