Federico García Lorca: Vérnász
A IV. éves színművész osztály két vizsgaelőadásának lesz premierje az elkövetkezendő hetekben.
A Vérnász drámai ballada, balladás tragédia. Elsősorban nem a népies stilizálás a jellemző rá; reális történet bontakozik ki. A szerző a merev feudális megkötöttségekből, az ezeken alapuló normarendszerből merít. E rendben különösen korlátozott a nők élete, a házasság „egy férfi, néhány gyerek, s egy vastag fal közted, s a többi ember közt”. Ettől szenvednek, ez ellen próbálnak lázadni, ebbe törődnek bele Lorca nőalakjai. A férfiak sorsa sem sokkal kötetlenebb, a „becsület” fogalma számukra is megkövesedett, a vérbosszú kötelesség és dicsőség is egyben.
Lorca egyszerű embereket, parasztokat jelenít meg, s az ősit, a primitívet egyesíti a modernnel. A dráma vezérmotívuma a halál és az a titokzatosság, ami az életet és a halált, a férfi és a nő kapcsolatát átjárja. A titokzatosság mögött a teljesen ki nem ismerhető végzet áll, amely determinálja az ember sorsát, s emiatt az ember nem tehet mást, mint hogy követi a végzetet, „a vér útját”, akkor is, ha az egy nő, s akkor is, ha egy vetélytárs férfi képében jelenik meg. Akkor is, ha a nász itatódik át vérrel, s teszi jövőtlenné a túlélők sorsát.
Lorca tudomásul veszi a hagyományok erejét, ismeri és érti a duendét, méltóképpen elsiratja az áldozatokat, de érzékelteti, hogy ennek nem így kellett volna történnie.
Bemutató: 2013. október 18. (péntek) 19 óra
Közreműködnek:násznép, vőfélyek, nyoszolyólányok
Dalok: Nagy Norbert
A Vérnász drámai ballada, balladás tragédia. Elsősorban nem a népies stilizálás a jellemző rá; reális történet bontakozik ki. A szerző a merev feudális megkötöttségekből, az ezeken alapuló normarendszerből merít. E rendben különösen korlátozott a nők élete, a házasság „egy férfi, néhány gyerek, s egy vastag fal közted, s a többi ember közt”. Ettől szenvednek, ez ellen próbálnak lázadni, ebbe törődnek bele Lorca nőalakjai. A férfiak sorsa sem sokkal kötetlenebb, a „becsület” fogalma számukra is megkövesedett, a vérbosszú kötelesség és dicsőség is egyben.
Lorca egyszerű embereket, parasztokat jelenít meg, s az ősit, a primitívet egyesíti a modernnel. A dráma vezérmotívuma a halál és az a titokzatosság, ami az életet és a halált, a férfi és a nő kapcsolatát átjárja. A titokzatosság mögött a teljesen ki nem ismerhető végzet áll, amely determinálja az ember sorsát, s emiatt az ember nem tehet mást, mint hogy követi a végzetet, „a vér útját”, akkor is, ha az egy nő, s akkor is, ha egy vetélytárs férfi képében jelenik meg. Akkor is, ha a nász itatódik át vérrel, s teszi jövőtlenné a túlélők sorsát.
Lorca tudomásul veszi a hagyományok erejét, ismeri és érti a duendét, méltóképpen elsiratja az áldozatokat, de érzékelteti, hogy ennek nem így kellett volna történnie.
Bemutató: 2013. október 18. (péntek) 19 óra
Közreműködnek:násznép, vőfélyek, nyoszolyólányok
Dalok: Nagy Norbert
Szereposztás
Anya | Zsigmond Emőke |
Menyasszony | Bach Kata |
Anyós, Cselédasszony, Szomszédasszony, A halál (mint koldusasszony) | Szabó Erika |
Leonardo felesége | Mészáros Blanka |
Leonardo | Zoltán Áron |
Vőlegény | Csapó Attila |
A Hold | Tóth András |
Favágó | Vecsei H. Miklós |
Favágó | Tóth János |
Favágó | Janka Barnabás |
Stáblista
Rendező | Horváth Csaba |
Rendező asszisztens | Czirák Dániel |
Fordító | Illyés Gyula |
Osztályvezető tanár | Marton László |
Osztályvezető tanár | Hegedűs D. Géza |
Osztályvezető tanár | Forgács Péter |
Helyszín
Ódry Színpad
Budapest, 1088, Rákóczi út 21.
Budapest, 1088, Rákóczi út 21.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!