Töltjük rögvest!
 
 
  Válassz jegyeket
  Add meg az adataid
  Fizess online
SZARVASSÁ VÁLTOZOTT FIÚ
Nemzeti Színház - Nagyszínpad

Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a Főoldalon!

  Leírás
Juhász Ferenc: A szarvassá változott fiú A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása.

Vidnyánszky Attila a színház eszközeivel újraírta Juhász Ferenc versét, és az így létrejött, sokféle hangulatot egyesítő, de alapvetően mégiscsak lírai jellegű színpadi kompozíció a beregszászi társulat szuverén világértelmezését fejezi ki, amelyben a felhasznált irodalmi alkotás legfeljebb ihletforrásként említhető.

A költeményről: Megtört, fájdalmában megöregedett anya várja vissza fiát a biztonságot nyújtó szülői házba. A fiú azonban nagy úton jár, a titkok kapuján szeretne áthatolni, mert odaát létezésének értelmét, igazságát sejti. Anyja hiába csábítja a régi emlékekkel, a jól ismert illatokkal, ízekkel, táncokkal, mesékkel, a halott apa megidézésével, a fiú nem térhet haza. Az önmagáról való tudást áhítja, ám ez csak úgy lehetséges, ha önnön arcát felejti, ha "szarvassá változik". A szarvassá változott fiúnak a gyökerektől az univerzumig a villanyfényben-benzinben fürdő városon keresztül vezet az útja, miközben folyamatosan felidéződnek számára a falusi otthon képei is.

A beregszásziak előadása követi Juhász Ferenc hosszúversének tagolását. Az első szakaszban „az Anya és a Fiú téren és időn átívelő, a gyerekkort, az összetartozást felidéző párbeszéde”, a kétségbeesett anyai kiáltás és a fiú fájdalmas, de kíméletlen mondata („anyám, édesanyám, nem mehetek vissza, ne csalogass engem”) visszhangzik. A recitált párbeszédet olyan elementáris képsorok kísérik, mint a szarvas-fiú ébredése, vagy a könyv-patákon egyensúlyozó szarvascsorda rituális tánca. A második „epizodikus, már-már történetté összeálló, epikusba hajló jelenetsor” a fiúnak a modern városba vezető útját s az itt szerzett élményeit jeleníti meg, például találkozását a híveit benzinnel tápláló, sátáni nőalakkal. A város izgalmas, ám annál érzéketlenebb, kegyetlenebb tapasztalataival összemosódnak az otthon idilli, harmonikus, „földközeli”, de új titkokat már nem ígérő képei. Az egyik világból önként kilépve, a másikból kitaszíttatva - a fiú magányosan és pőrén érkezik meg a titkok kapujához, amely a halál kapuja. Csak ezen a kapun át térhet vissza anyjához.

Vidnyánszky Attila 2009-ben A szarvassá változott fiú, a Halotti pompa mellett a Három nővér megrendezéséért kapta meg Moszkvában a Mejerhold-díjat. A színházi nyelv megújítóinak járó elismerést korábban olyan európai hírű rendezőknek ítélték oda, mint Krzysztof Warlikowsky, Matthias Langhoff és Krystian Lupa.
  Szereposztás
Színész 
Törőcsik Mari 
Színész 
Trill Zsolt 
Színész 
Szűcs Nelli 
Színész 
Varga József 
Színész 
Tóth László 
Színész 
Rácz József 
Színész 
Kristán Attila 
Színész 
Kacsur András 
Színész 
Kacsur Andrea 
Színész 
Ferenci Attila 
Színész 
Sőtér István 
Színész 
Orosz Ibolya 
Színész 
Orosz Melinda 
Színész 
Béres Ildikó 
Színész 
Vass Magdolna 
Színész 
Ivaskovics Viktor 
Színész 
Szabó Imre 
Színész 
Gál Natália 
Színész 
Tarpai Viktória 
Színész 
Krémer Sándor 
  Stáblista
Rendező 
Vidnyánszky Attila 
Koreográfia 
Horváth Csaba 
Díszlet 
Olekszandr Bilozub 
Irodalmi munkatárs 
Kozma András 
Dramaturg 
Szász Zsolt 
  Jegynyomtatásról
Ez emailben kapott elektronikus utalványt kinyomtatva és a pénztárban bemutatva fogod megkapni a jegyed, amivel bemehetsz az előadásra.

Ha nem szeretnél, vagy nem tudsz nyomtatni, a Nemzeti Színházban elég, ha bemondod az utalvány azonosítóját vagy bemutatod okostelefonon a pénztárban.

Ha esetleg gondod volt a bejutással ebben a színházban, jelezd felénk kérlek a címen!

  Cím
  Hogy tetszett?