NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” (Kodály Zoltán)A Hagyományok Háza, felismerve az eltűnő paraszti kultúra élő átadásának jelentőségét, 2012-ben új koncertsorozatot indított útjára. Kodály sorainak szellemében célunk a folytonosságot megmutatni, az idősebb és fiatalabb zenészeket, az egymástól tanuló generációkat, a mestereket és a tőlük tanuló, ihletet szerző tanítványokat egy színpadra állítani.

Az előadást követő táncházba is szeretettel várjuk az érdeklődő közönséget.

Dóra Áron mestereivel, Juhász Zoltánnal, Dsupin Pállal, Tankó Dezsővel, valamint fiatal tanítványaival eleveníti fel a Kárpát-medencei magyar pásztorzene feledésbe merülő világát.

„Egy csobán beleszeretett a nagygazda lányába, és megkérte a lányt az apjától. Neked adom – felelte a gazda- hogyha a juhokat egy hétig, itatás nélkül tartod, sóval nyalatod, és aztán úgy hajtasz a vízre, hogy azok ivás nélkül átkeljenek rajta. A pásztor vállalkozott a lehetetlen feladatra. A nyájat bőségesen ellátta sóval, ám egy hétig nem kaptak vizet. Azután a patakhoz hajtott. Átment a túlpartra, leült, kezébe vette a furulyáját, és játszani kezdett. A juhok a vízhez érve csak a furulyaszót hallgatták, majd sorra beleszökdöstek a vízbe, és ivás nélkül átúsztak a túlpartra. Csak a fekete vezérkos állt a parton, és nem indult a többi után. A pásztor egy szomorú dalnak fogott neki, így kérte a juhot, hogy segítse meg őt! A kos sokáig hallgatta a kesergő furulyaszót, majd nagyot szökkenve a vízbe vetette magát... Átúszott, és nem ivott."

͍gy mesél a török „Kara koyun" történet a tudós pásztorról, és a furulya állatokat regulázó, emberi sorsokat eligazító hatalmáról. Hasonló pásztorokról, a furulyaszónak varázslatos jellegéről a magyarok is tudnak egyet-mást. Ennek a hajdanában hazánkban is népszerű hangszernek, és ennek a mára letűnt pásztorkultúrának kíván emléket állítani ez a műsor.