NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

Irwin Hoffman 2007 óta szinte minden évben vendégszerepelt a MÁV Szimfonikusok hangversenyein. Korát meghazudtolóan fiatalos, energikus karmester, akinek vezénylését sokrétű tapasztalata és életbölcsessége teszi hitelessé, és mindig élményszerűvé. Kísérletező kedvű muzsikus, aki nem egyszer tűzött műsorára olyan műveket, amelyeket a magyar közönség nem ismert, de mindig sikerült meggyőznie mind a zenekart, mind a hallgatóságot. Erre a gyakorlatra rácáfol mostani hangversenye, amelyre két jól ismert és népszerű remekművet választott. Azt várjuk tőle, hogy ezekről a sokat játszott és jól ismert darabokról is tud majd újat mondani. Mozart utolsó szimfóniája, a sorba negyvenegyedik, összefoglalása mindannak, amit Mozart a szimfonikus zene területén alkotott. Olyan tökéletes remekmű, amelyhez teljes joggal illesztették hozzá az utódok a római mitológia főistenének nevét. Nem kevésbé nagyszerű darab Brahms első szimfóniája sem, csak itt nem az összegzéssel, hanem egy zseniális pálya indulásával kerülünk szembe. Közismert, hogy Brahms mélységes tisztelettel és alázattal viseltetett zeneszerző elődei -elsősorban Beethoven- iránt, ezért mintegy húsz évig érlelte első szimfóniáját. Az eredmény az a nagyszerű mű, amelyből félreérthetetlenül kicseng a főhajtás Beethoven előtt, mégis ízig-vérig romantikus zene.

Műsor:

W.A. Mozart: C-dúr „Jupiter” szimfónia K. 551
J. Brahms: I. szimfónia, c-moll op. 68

Vezényel: Irwin Hoffman