William Shakespeare: ROMEO ÉS JÚLIA
tragédia
Az előadás 14 éves kortól ajánlott.
Szerelem és álom. Mindkettő körül lappang valami titok, megfoghatatlan. Két „nem ismert tartomány” és talán a legvonzóbb életelemek. Általában nehéz róluk beszélni, mert nagyon személyes ügyek, mégis, Shakespeare ezt a két dolgot állítja mondandója pilléreiként. Az alap pedig, amelyen mindez nyugszik: a színház, a képzelet, a láthatatlan birodalma. Erre a három megfoghatatlanra épít hidat: a Romeo és Júliát. A fizika szabályai szerint összeomlik, a valóságban azonban, az élet törvényeinek engedelmeskedve, nemcsak hogy él és virágzik, hanem alapművé is lett. Akkor hogy is van ez? Valóságunk melyik része szerint élünk? Az ismert vagy az ismeretlen a valóságos? És hol épül ez a híd, melyik valóságban vagy mely világok között és miért fontos, hogy összetartozzanak? Nem tudom...
De abban biztos vagyok, hogy a két szerelmes arannyá vált szobra igazi mestermű: életem legsötétebb bugyraiba is beragyog, mert arra figyelmeztet, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet: szeretni. (Nagy Péter, rendező)
Szerelem és álom. Mindkettő körül lappang valami titok, megfoghatatlan. Két „nem ismert tartomány” és talán a legvonzóbb életelemek. Általában nehéz róluk beszélni, mert nagyon személyes ügyek, mégis, Shakespeare ezt a két dolgot állítja mondandója pilléreiként. Az alap pedig, amelyen mindez nyugszik: a színház, a képzelet, a láthatatlan birodalma. Erre a három megfoghatatlanra épít hidat: a Romeo és Júliát. A fizika szabályai szerint összeomlik, a valóságban azonban, az élet törvényeinek engedelmeskedve, nemcsak hogy él és virágzik, hanem alapművé is lett. Akkor hogy is van ez? Valóságunk melyik része szerint élünk? Az ismert vagy az ismeretlen a valóságos? És hol épül ez a híd, melyik valóságban vagy mely világok között és miért fontos, hogy összetartozzanak? Nem tudom...
De abban biztos vagyok, hogy a két szerelmes arannyá vált szobra igazi mestermű: életem legsötétebb bugyraiba is beragyog, mert arra figyelmeztet, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet: szeretni. (Nagy Péter, rendező)
Szereposztás
| Escalus | Őze Áron |
| Páris | Szatmári Attila |
| Montague | Bede-Fazekas Szabolcs |
| Capulet | Tóth Sándor |
| Romeo | Horváth Illés |
| Mercutio | Gula Péter |
| Benvolio | Takács Géza |
| Tybalt | Gémes Antos |
| Lőrinc | Rancsó Dezső |
| Patikárius, prológ | Csernus Mariann |
| Péter | Kovács Olivér |
| Capuletné | Auksz Éva |
| Júlia | Lovas Rozi |
| Júlia dajkája | Balsai Mónika |
| Baltazár | Károlyi Krisztián |
Stáblista
| Rendező | Nagy Péter István |
| Rendező asszisztens | Hűbér Tünde |
| A rendező munkatársa | Tucsni András |
| Dramaturg | Perczel Enikő |
| Látvány | Vereckei Rita |
| Zenei vezető | Szemenyei János |
| Zeneszerző | Dobri Dániel |
Helyszín
Magyar Színház
Budapest, 1077, Hevesi Sándor tér 4.
Budapest, 1077, Hevesi Sándor tér 4.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!