Arisztophanész: LüszisztratéNapfényes reggel Görögországban: ez a nap is egy átlagos hétköznapnak tűnik Athén életében. Az agorán folyik a kereskedelem, a fellegvárban égnek az isteneknek szóló tüzek, és férfiak megint csak háborúznak valami távoli földrészen. Lüszisztraté és asszonybarátai élete unalmasan, lassan és férfiölelés nélkül telnek. Se a politikába, se a háborúba nincs beleszólásuk, a feladatuk annyi, hogy hazatérő uruk kedvéért szépek maradjanak, akik aztán egyet fordulnak ágyukban, és máris mennek vissza, hogy további férjeket gyilkoljanak le. Lüszisztraté úgy dönt, ebből elég: éjszaka összehívja a görög és az ellenséges spártai asszonyokat, hogy a gyűlésen meggyőzze őket: a háborúnak véget kell vetni, és erre az egyetlen, ámde leginkább kézenfekvő megoldás, ha megvonják hazatérő férjeiktől a forró hitvesi ágyat, így kényszerítve térdre a férfiakat. A terv (elméletben) remekül működik, azonban a gyakorlatban hamar kiderül, hogy az asszonyok sem tűrik olyan jól az önmegtartóztatást. A rend hazája a felfordulás otthonává változik: bujkálás, szökés, cselek, számtalan kiskapu – a férfiak pedig tétlenül állnak az események középpontjában. A nézők pedig izgatottan leshetik, hogy vajon sikerül-e a görög nőknek véghezvinni az első feminista forradalmat? Most végre kiderül, hogy a férfiaknak mi a fontosabb: a háború vagy a szerelem mellett döntenek?
Arisztophanész vígjátéka a megszokottól eltérő módon közelíti meg az ókori görög háborúkat, humora üdévé és maivá varázsolja a lassan 2500 éves darabot. A kecskeméti színház igazán különleges utazásra invitálja közönségét, a nagyszínpadon együtt értelmezhetjük újra a „görög dráma” fogalmát. Kedves nézőink garantáltan rekeszizom-megmozgató előadást láthatnak, ahol a szálakat Szabó K. István rendező szövi előadássá.
Zeneszerző: Cári Tibor
Arisztophanész vígjátéka a megszokottól eltérő módon közelíti meg az ókori görög háborúkat, humora üdévé és maivá varázsolja a lassan 2500 éves darabot. A kecskeméti színház igazán különleges utazásra invitálja közönségét, a nagyszínpadon együtt értelmezhetjük újra a „görög dráma” fogalmát. Kedves nézőink garantáltan rekeszizom-megmozgató előadást láthatnak, ahol a szálakat Szabó K. István rendező szövi előadássá.
Zeneszerző: Cári Tibor
Szereposztás
| Lüszisztraté | Téby Zita |
| Kleo néven | Kiss Zoltán |
| Nő | Danyi Judit |
| Nő | Hajdú Melinda |
| Nő | Dobó Enikő |
| Nő | Jablonkay Mária |
| Nő | Réti Erika |
| Nő | Csombor Teréz |
| Nő | Decsi Edit |
| Nő | Magyar Éva |
| Nő | Fejes Szandra |
| Férfi | Körtvélyessy Zsolt |
| Férfi | Kiss Jenő |
| Férfi | Sirkó László |
| Férfi | Pál Attila |
| Férfi | Fazakas Géza |
| Férfi | Porogi Ádám |
| Férfi | Aradi Imre |
| Férfi | Szokolai Péter |
| Férfi | Puskás Gyula |
Stáblista
| Rendező | Szabó K. István |
| Rendező asszisztens | Vári János |
| Díszlet | Kiss Borbála |
| Jelmez | Kiss Borbála |
| Dramaturg | Zalán Tibor |
| Színpadi változat | Zalán Tibor |
| Koreográfia | Barta Dóra |
| Zenei vezető | Károly Kati |
| Ügyelő | Domján Sándor |
| Súgó | Patyi Szilvia |
Helyszín
Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház
Kecskemét, 6000, Katona József tér 5.
Kecskemét, 6000, Katona József tér 5.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!