Az előadás központi gondolata az emberiség vágya a lehetetlen birtokba vételére. A lehetetlen mint ördögi kísértés ugyanakkor a tudás és a fejlődés egyik záloga. Tallis és Mozart műve a maga szempontjából két kompozíciós technikai nonszensz: a Tallis-mű egy negyvenszólamú kompozíció, amely leginkább csak három hangot használhat, a Mozart-szimfónia utolsó tételét betetőző quodlibet pedig egy senki által soha sikerrel meg nem…Bach a zenetörténet azon kivételes zsenijei közé tartozik, akik ténylegesen birtokolták a lehetetlent. Chaconne-ja azon művek közé tartozik, amelyek az utókor számára hosszú ideig birtokba vehetetlen kísértésnek tűntek. Sokáig kételkedtek abban, hogy a mű valóban szólóhegedűre íródott, zenei és technikai nehézségei pedig valóban túlszárnyalják a romantikus korszak ördöginek tűnő virtuozitását. Mahler a fausti gondolat határokat nem ismerő újrafogalmazásának előjátékaként írta a Veni creator spiritust, amelyben az élet és halál, a hit és a kételkedés, az elkárhozás és a megdicsőülés kozmikus méretű dimenzióit tárja elénk. Műsor: Tallis: Spem in alium Mozart: C-dúr ("Jupiter") szimfónia, K. 551 J. S. Bach: d-moll chaconne, BWV 1004 (zenekari átirat) Mahler: Veni creator spiritus Közreműködik: Fourty Voices, Nyíregyházi Cantemus Vegyes Kar (karigazgató: Szabó Soma), Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Tőri Csaba)