A történet mai, magyar
fiatal művészekről szól, akik első közös filmjüket akarják leforgatni
Boris Vian (a francia avantgárd művészet különös, sokoldalú tehetsége,
írója, jazz-muzsikusa, zeneszerzője és festője, a művészeti élet
közismert "fenegyereke") stílusában.
A formabontás, a kísérlet és az eredeti mű iránti mélységes hódolat
jegyében szándékunk szerint ez az előadás Puccini Bohémélet című,
népszerű operájának különleges változata lesz.
Zsoldos Béla rockosított hangszerelésében megtartja a nagyszerű
virtuozitással komponált zene dallamvilágát; a történet pedig úgy tér el
az eredeti műtől, hogy megőrzi annak szellemiségét.
A film (mint "formai elem") és a mai szleng (mint folyamatosan
változó-átalakuló nyelvünk megkerülhetetlen jelensége) használata
napjaink aktuális problémáira világít rá. Müller Péter Sziámi magyar
szövegét felhasználva a librettót az előadás rendezője, KERO® és Anger
Ferenc írták.
A Művészet tüzesen csapongó birodalmában egymással izgatottan
kergetőző ifjak lelkesedése szembesülni kényszerül a mindennapok rideg
Valóságával. A két világ témája azonos, de ami az egyik oldalon a
művészi önmegvalósítás örökké hálás motívuma, az a másikon az elmúlás
könyörtelenül megváltoztathatatlan ténye. A filmesek végül egy valódi
halált rögzítenek kamerákkal.
A darab és az előadás egyaránt a Valóság és a Művészet (a film)
ütközésének kegyetlen pillanatait ábrázolva, a két "világ"
összefüggéseit, és az egymást kölcsönösen meghatározó- befolyásoló
(látható és láthatatlan) folyamatait kutatja.Közreműködnek a Pesti Broadway Stúdió növendékei.