Az operett-statisztikusok szerint nincs egyetlen perc, amikor a Föld valamelyik pontján föl ne csendülne - színházban, koncerten, filmen, tévében vagy rádióban - Kálmán Imre valamelyik népszerű melódiája.
S kétségtelen, legtöbbször A Csárdáskirálynő dallamai hangzanak fel, mellyel a zeneszerző kiérdemelte az első helyet kora vezető operett-komponistái között! Nem véletlenül játszották az 1915-ös premier helyszínén, Bécsben 533 estén át, majd söpört végig a mű Európán: az I. világháború ellenére azonnal bemutatták Svédországban, Finnországban, Lengyelországban, Oroszországban, Olaszországban, majd Budapesten 1916 novemberében, s végül eljutott egy esztendővel később a New York-i Broadway-re is. Kálmán muzsikájáról itt az angol szövegkönyvet készítő P. G. Wodehouse nyilatkozta: "A Csárdáskirálynő nemcsak e tehetséges magyar ember művei közül emelkedik ki, hanem egyenesen minden idők legjobb zenéje!"
A történet egy reménytelennek látszó szerelemről szól. Edvin herceg rajong Szilviáért, a pesti orfeumcsillagért, de arisztokrata családja ellenzi ezt a rangon aluli kapcsolatot. A szülők mindent elkövetnek, hogy fiukat visszacsalják Bécsbe, hogy ott a neki megfelelő leányzót, Stázi komteszt válassza élettársául - ezért Vereczky Szilviának, a sanzonettnek New York-i szerződést intéznek. Ám a szerelmesek érdekében szövetkezik a kedves, bolondos Bóni gróf, az orfeum főpincére, Miska és ikertestvére, Alfonz, a Lippert-Weilersheim-ház főkomornikja, valamint Feri bácsi, Bóni orfeumi barátja. Főképpen ő mozgatja a szálakat: a pár jövőjének érdekében még egykori szerelmét, Edvin édesanyját is hajlandó leleplezni…
A Budapesti Operettszínház előadása - hasonlóan az ősbemutatót követő sikerszériához - a magyar főváros után végigjárta az egész világot. Állva tapsolt a produkciónak Tokió, Róma, München, Amszterdam, Berlin és Tel-Aviv közönsége, Salzburgban, Bukarestben és Prágában pedig koprodukcióban, ugyancsak KERO rendezésében hódított.
A Csárdáskirálynő most végre hazatért hosszú útjáról, hogy ismét lenyűgözze a magyar közönséget!
Szereposztás
Vereczki Szilvia | Fischl Mónika |
Vereczki Szilvia | Lévai Enikő |
Vereczki Szilvia | Kiss Diána |
Edwin Ronald | Bakos-Kiss Gábor |
Edwin Ronald | Homonnay Zsolt |
Kaucsiánó Bóni gróf | Laki Péter |
Kaucsiánó Bóni gróf | Erdős Attila |
Kaucsiánó Bóni gróf | Dénes Viktor |
Stázi grófnő, a herceg unokahúga | Szendy Szilvi |
Stázi grófnő, a herceg unokahúga | Bojtos Luca |
Stázi grófnő, a herceg unokahúga | Széles Flóra |
Anhilte, a herceg felesége | Frankó Tünde |
Anhilte, a herceg felesége | Siménfalvy Ágota |
Leopold Mária, Lippert Weilersheim hercege | Csuha Lajos |
Leopold Mária, Lippert Weilersheim hercege | Dézsy Szabó Gábor |
Eugen von Rohnsdorff, főhadnagy | Mészáros Árpád Zsolt |
Eugen von Rohnsdorff, főhadnagy | Langer Soma |
Kerekes Ferkó | Bardóczy Attila |
Kerekes Ferkó | Virágh József |
Kerekes Ferkó | Szolnoki Tibor |
Miska | Görög Patrik |
Stáblista
Rendező | Vidnyánszky Attila |
Zeneszerző | Kálmán Imre |
Karmester | Pfeiffer Gyula |
Karmester | Rónai Pál |
Szövegíró | Béla Jenbach |
Szövegíró | Leo Stein |
Karigazgató | Szabó Mónika |
Játékmester | Bori Tamás |
Koreográfus-asszisztens | Gombai Szabolcs |
Világítástervező | Dreiszker József |
Díszlet | Cziegler Balázs |
Jelmez | Berzsenyi Krisztina |
Koreográfia | Bozsik Yvette |
Helyszín
Budapest, 1065, Nagymező 17