„Nem tudós könyv ez, csak olyan, amilyet az elemiben tanítanak. Aki írta, nem ismeri a feltétlen igazságot és nem röstelli, hogy téved a részletekben. Mert ember. Olyasféle lesz hát ez a könyv, mint a régi füves könyvek, melyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. S aki jobban tudja, mondja jobban!" (Márai Sándor)Márai írja könyve előszavában írásának céljaként. Amikor e könyv részleteiből készült színházi eladás bemutatójára készülünk ugyanezekkel a gondolatokkal, célokkal vágunk bele a megvalósításba. A Füves könyv sugallta világot szeretnénk bemutatni tisztán, sallangmentesen és reméljük érdekesen. A nagyon erőteljes, szikár egyéniségben jelenlevő érzékeny, finom, tündéri, tapintatos, gyöngéd vonások őszintén, igazul jelennek meg a Benkő Nóra által megformált író alakjában. Az előadásban kulcsszerepet kapó belső hangot ő nem csak felismeri, hanem kiváló hangi adottságaival meg is személyesíti az esten. A színésznő játszotta írón kívül jelen van a színpadon a hegedűs, aki egyben az est zeneszerzője. Játékával, jelenlétével a személyest, az ember belső, tudatalatti világát hangsúlyozza az előadásban. A Füves könyv 202 részéből prózában és megzenésítve, énekelve összesen 54-et mutatunk be, játszunk el. A zene a színésznő által játszott szövegek között is önálló funkciót kap, mindvégig fontos dramaturgiai szereppel bír, mint beszélgetőpartner, mint önmagunk egyik felének megtestesítője van jelen.