Roland Schimmelpfennig: Az arab éjszaka
(Die arabische Nacht)
A Honvéd Együttes – kisHamlet műhely előadásában.
Roland Schimmelpfennig az egyik legismertebb és legtöbbet játszott kortárs német szerző. Az arab éjszaka című drámáját 2001-es stuttgarti ősbemutatója óta több németországi és európai színház is műsorára tűzte.
A többnyire magukban beszélő szereplők egy tízemeletes panelház foglyai, akiket egy fullasztó júniusi éjszaka terel össze, és akik saját álmaikból és fantáziálásukból egymáséiba révedve végül közös történetben fonódnak össze. A darab Az ezeregyéjszaka meséire utalva már címével is jelzi, hogy a lakótelepi közeg szürreális események terepévé alakul, ahol a résztvevők kívülről látják magukat és a többieket, és mintha mesét mondanának, számolnak be, hogy éppen mi zajlik a szemük előtt, illetve vetítik előre, hogy mit fognak tenni a következő pillanatban. Ez az epikus, elmesélő elv teszi lehetővé, hogy a nagyon lírai szöveg végül a nézőkben is történetként csapódjon le.
Ulrich Deuter kritikus: ez „egy romantikus, lírai darab, amely szerint a hétköznapi életen túl vár ránk a szépség és nagyszerűség birodalma.â€
(Die arabische Nacht)
A Honvéd Együttes – kisHamlet műhely előadásában.
Roland Schimmelpfennig az egyik legismertebb és legtöbbet játszott kortárs német szerző. Az arab éjszaka című drámáját 2001-es stuttgarti ősbemutatója óta több németországi és európai színház is műsorára tűzte.
A többnyire magukban beszélő szereplők egy tízemeletes panelház foglyai, akiket egy fullasztó júniusi éjszaka terel össze, és akik saját álmaikból és fantáziálásukból egymáséiba révedve végül közös történetben fonódnak össze. A darab Az ezeregyéjszaka meséire utalva már címével is jelzi, hogy a lakótelepi közeg szürreális események terepévé alakul, ahol a résztvevők kívülről látják magukat és a többieket, és mintha mesét mondanának, számolnak be, hogy éppen mi zajlik a szemük előtt, illetve vetítik előre, hogy mit fognak tenni a következő pillanatban. Ez az epikus, elmesélő elv teszi lehetővé, hogy a nagyon lírai szöveg végül a nézőkben is történetként csapódjon le.
Ulrich Deuter kritikus: ez „egy romantikus, lírai darab, amely szerint a hétköznapi életen túl vár ránk a szépség és nagyszerűség birodalma.â€
Szereposztás
Franziska Dehke | M. Simon Andrea |
Hans Lomeier | Bocskor Lóránt |
Fatima Mansur | Fazakas Júlia |
Peter Karpati | Domokos László |
Kalil | Győry András Botond |
Stáblista
Rendező | Zakariás Zalán |
Díszlet | Csiki Csaba |
Jelmez | Csiki Csaba |
Zene | Csiki Csaba |
Csiki Csaba |
Helyszín
Budapesti Kamaraszínház
Budapest, 1075 Budapest, Asbóth u. 20.
Budapest, 1075 Budapest, Asbóth u. 20.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!