Töltjük rögvest!
 
 
  Válassz jegyeket
  Add meg az adataid
  Fizess online
A FILOZÓFUS
Katona József Színház - Katona

Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a Főoldalon!

  Leírás
Bessenyei György: A filozófus

Bessenyei György legsikeresebb és minden bizonnyal legjobban sikerült műve 1777-ben jelent meg Pesten. A vígjátéknak a nyilvánvaló francia minták mellett az író saját életművéből származó, prózai előzménye is van: a Galant levelek című levélregény.

A filozófus címadó hőse ugyanis a Galant levelek egyik levélírója, Párménio, a gáláns szalonélet üres csillogásától elforduló, magányában filozofáló gyöngéd nemesifjú. Kopernikust, Descartes-ot, Locke-ot olvas, a világ értelmét kutatja, a történelem tanulságaiban mélyed el – és szkeptikus marad ismeretelméletében. Ahhoz hasonló erkölcsi eszmét vall, mint amelyet Bessenyei ez idő tájt fogalmazott meg a civilizálódás és az erényeknek egyáltalán nem ellentétes voltáról: "Ne higgyed különben, hogy egy szelíd, tudós nemzet, melynek ifiai nyakokon lepedőket tekergetnek öszve s asszonyaik szagos vizekben fürödnek, vitéz is ne lehetne ..."

Ez az első nagyhatású irodalmi mintája a Csokonain, Kisfaludyn, Vörösmartyn át Petőfiig nevetve vagy haraggal bírált parlagi nemesúrnak. Pontyi messze szakadt családja előkelő ágától. Búzával, szénával, marha- és lókereskedelemmel szedi meg magát a konjunktúra idején, de bármilyen jómódú is, földhözragadt műveltsége szüntelenül kiütközik.

A darab ősbemutatója sikert aratott, Pontyi szerepét Kelemen László, a magyar nyelvű színjátszás megteremtője játszotta. A vígjátékot az 1790-es években többször is eljátszották a budai és pesti magyar színészek.

(A magyar irodalom története c könyv (Akadémiai Kiadó, 1965) és a Kulturális enciklopédia nyomán)


Bessenyei György

Valószínűleg 1747-ben született. 1755-től 1760-ig Sárospatakon tanult. Alig sajátította el a bibliai-vallási tudnivalókat s kevéssé a klasszikus latin szerzőket, apja máris hazavitte gazdálkodni. Innen, a Szabolcs megyei Bercelről került fel Bécsbe, a császárnő testőrségébe, ahonnan 1773-ban lépett ki. Később a hazai protestánsok bécsi ügyvivője lett, 1780-ban pedig Mária Terézia udvari könyvtárossá nevezte ki. A királynő halála után bizonytalanná vált helyzete. II. József 1782-ben megvonta évjáradékát, s így hazatért birtokára. 1796-tól ismét írt. Amikor 1804-ben tudomására jutott, hogy munkáinak megjelenését a cenzúra nem engedélyezi, letette a tollat. Kéziratait a Nemzeti Múzeum Könyvtárának, másolataikat korábban a sárospataki kollégium könyvtárának adományozta. 1811. február 24-én Pusztakovácsiban halt meg.
  Szereposztás
Párménió, philosophus, nemes ifjú 
Ötvös András 
Lucinda, Szidalisz szolgálója 
Borbély Alexandra 
Lidás, Párménió szolgája 
Mészáros Béla 
Pontyi, gazdag nemes ember, igaz ember 
Kocsis Gergely 
Angyélika, Párménió testvérhúga, Lílisz szeretője 
Pálmai Anna 
Lílisz, nemes ifjú 
Dankó István 
Berenisz, nemes leány, Szidalisznak titkosa, Titius szeretője 
Kulcsár Viktória 
Szidalisz, Titius testvérhúga 
Tenki Réka 
Titius, Eresztra fia 
Tasnádi Bence 
Eresztra, özvegy nemes asszony 
Fullajtár Andrea 
  Stáblista
Dramaturg 
Morcsányi Géza 
Jelmez 
Izsák Lili 
Díszlet 
Gothár Péter 
A rendező munkatársa 
Tóth Judit 
Rendező 
Gothár Péter 
Dramaturg 
Radnai Annamária 
  Galéria
  Jegynyomtatásról
Az emailben kapott jegyed mobilon vagy kinyomtatva is bemutathatod!
  Cím
1056, Petőfi Sándor u. 6. Kattints ide a térkép megjelenítéséhez
  Hogy tetszett?