Isa Schöier: RÚZS
Fordította: Kúnos László
A mű az identitásról, a szerelemről, a barátságról és a fájdalomról szól.
Dráma arról, hogy milyen felnőni.
Itt történik az igazi világban és ott kint, a kibertérben. Soha sem tudod, kivel fogsz ott kint találkozni: lehet, hogy egy sárkánnyal, lehet, hogy a szerelemmel. De az is lehet, hogy egy igazi baráttal. Vagy az osztálytársaddal… talán saját magaddal.
Dráma, mely hol megríkat, hol megnevettet.
A Rúzs című színjáték a felnőtté válás, felnövés fájdalmáról és titkairól szól. A kamaszok világa megközelíthetetlen a felnőttek, a szülők számára, ebben az életkorban a gyermek lelki társa a barátja és a szerelme. A szülőknek elképzelésük sincs, hogy milyen végletes eszmék és vágyak kavarognak ekkor a fiatalok fejében. Ez ma fokozottan igaz, ugyanis a mai magyar kamaszok szülei még a rendszerváltozás előtt szocializálódtak, modern technikai eszközök nélkül, szocialista társadalmi rendben. A mai fiatalok már a számítógép megszállottai, őrsgyűlések helyett az interneten chatelnek, ismerkednek. Ez egy egészen új világ, ahol nem kell belenézni a másik szemébe, nem kell őszintének lenni, bármilyen szerepet felvehetünk, álarcok mögé bújhatunk. Az internet kitágítja a világot, gyors ismeretségeket, kapcsolatfelvételt eredményez, de elódázza a szembenézést önmagunkkal és a másikkal.
A főhősnő, Szofi is ebbe a fiktív világba menekül szorongásai elől, és testvére nevében kezd kapcsolatokat építeni a neten...
Előadásunkat a Sinkovits Imre Színpadon játsszuk, amely intim hely, s ahol egyszerre két osztálynak mutatnánk be az őket személyesen érintő történetet, melyben ki-ki megtalálná azt a réteget, mely hozzá szól. Lesz akit az első szerelem, lesz akit a szülőkkel való konfliktus és lesz, akit az internet titokzatos világa, a rejtett identitás köt majd le a színdarab nézése folyamán.
Reményeink szerint a mű megtekintése egy jó beszélgetés, gondolatok megindításának kiinduló pontjává válik majd, s a szünet után következhet a látottak feldolgozása drámapedagógiai eszközökkel. Így a színházlátogatás nem csupán egy előadás megtekintéséről, hanem annak közös továbbgondolásáról is szólna.
Alapvető fontosságú, hogy az általunk választott mű a kamaszokat leginkább érintő problémákról szól leplezetlen őszinteséggel. Ezt az őszinteséget, kitárulkozást szeretnénk folytatni a színészek és a színházpedagógus aktív közreműködésével a drámafoglalkozáson.
Fordította: Kúnos László
A mű az identitásról, a szerelemről, a barátságról és a fájdalomról szól.
Dráma arról, hogy milyen felnőni.
Itt történik az igazi világban és ott kint, a kibertérben. Soha sem tudod, kivel fogsz ott kint találkozni: lehet, hogy egy sárkánnyal, lehet, hogy a szerelemmel. De az is lehet, hogy egy igazi baráttal. Vagy az osztálytársaddal… talán saját magaddal.
Dráma, mely hol megríkat, hol megnevettet.
A Rúzs című színjáték a felnőtté válás, felnövés fájdalmáról és titkairól szól. A kamaszok világa megközelíthetetlen a felnőttek, a szülők számára, ebben az életkorban a gyermek lelki társa a barátja és a szerelme. A szülőknek elképzelésük sincs, hogy milyen végletes eszmék és vágyak kavarognak ekkor a fiatalok fejében. Ez ma fokozottan igaz, ugyanis a mai magyar kamaszok szülei még a rendszerváltozás előtt szocializálódtak, modern technikai eszközök nélkül, szocialista társadalmi rendben. A mai fiatalok már a számítógép megszállottai, őrsgyűlések helyett az interneten chatelnek, ismerkednek. Ez egy egészen új világ, ahol nem kell belenézni a másik szemébe, nem kell őszintének lenni, bármilyen szerepet felvehetünk, álarcok mögé bújhatunk. Az internet kitágítja a világot, gyors ismeretségeket, kapcsolatfelvételt eredményez, de elódázza a szembenézést önmagunkkal és a másikkal.
A főhősnő, Szofi is ebbe a fiktív világba menekül szorongásai elől, és testvére nevében kezd kapcsolatokat építeni a neten...
Előadásunkat a Sinkovits Imre Színpadon játsszuk, amely intim hely, s ahol egyszerre két osztálynak mutatnánk be az őket személyesen érintő történetet, melyben ki-ki megtalálná azt a réteget, mely hozzá szól. Lesz akit az első szerelem, lesz akit a szülőkkel való konfliktus és lesz, akit az internet titokzatos világa, a rejtett identitás köt majd le a színdarab nézése folyamán.
Reményeink szerint a mű megtekintése egy jó beszélgetés, gondolatok megindításának kiinduló pontjává válik majd, s a szünet után következhet a látottak feldolgozása drámapedagógiai eszközökkel. Így a színházlátogatás nem csupán egy előadás megtekintéséről, hanem annak közös továbbgondolásáról is szólna.
Alapvető fontosságú, hogy az általunk választott mű a kamaszokat leginkább érintő problémákról szól leplezetlen őszinteséggel. Ezt az őszinteséget, kitárulkozást szeretnénk folytatni a színészek és a színházpedagógus aktív közreműködésével a drámafoglalkozáson.
Szereposztás
| Színész | Benkő Nóra |
| Színész | Sipos Imre |
| Színész | Babócsai Réka |
| Színész | Illés Alexa |
| Színész | Pásztor Ádám |
Stáblista
| Díszlet | Paulina Koivunen |
| Rendező asszisztens | Hűbér Tünde |
| Rendező | Benedek Judit |
| Jelmez | Paulina Koivunen |
Helyszín
Magyar Színház
Budapest, 1077, Hevesi Sándor tér 4.
Budapest, 1077, Hevesi Sándor tér 4.
Térkép
Ne használj papírt, ha nem szükséges!
Az emailban kapott jegyeid — ha teheted — a telefonodon mutasd be.
Köszönjük!