A szerzői esten elhangzó művekben közös, hogy egyfelől az élő emberi hang nyújtotta kompozíciós lehetőségeket fedezik fel, másfelől témájukat tekintve az ember és a szellemvilág kapcsolatának kérdéseit feszegetik.

Műsor:

In Memoriam Esterházy János – Miseoratórium
Breinich Beáta – szoprán
Kántor Balázs – cselló
Szent Efrém Férfikar
Vezényel: Faragó Béla

*****

Pompeji madarak – dalciklus Cziglényi Boglárka verseire
Molnár Anna – mezzoszoprán
Réman Zsófia – fuvola
Kántor Balázs – cselló
Sándor Szabolcs – zongora

Két részlet a Hamletből
Breinich Beáta – Ophelia
Pataki Dániel – Hamlet
Jekl László – Szellemkirály
BDZ Kamaraműhely

Közreműködik:
Breinich Beáta – szoprán
Molnár Anna – mezzoszoprán
Jekl László – basszus
Pataki Dániel – tenor
Réman Zsófia – fuvola
Kántor Balázs – cselló
Sándor Szabolcs – zongora
BDZ Kamaraműhely
StEfrem
Vezényel: Faragó Béla

A szerzői esten elhangzó művekben közös, hogy egyfelől az élő emberi hang nyújtotta kompozíciós lehetőségeket fedezik fel, másfelől témájukat tekintve az ember és a szellemvilág kapcsolatának kérdéseit feszegetik. A miseoratórium zenéjét – a különlegesen színgazdag férfikari hangzás mellett – Esterházy János sorsa inspirálta; a katolikus mise latin nyelvű tételei közt magyar nyelvű közjátékok szólalnak meg, amelyek megírásához a zeneszerző és alkotótársa, Cziglényi Boglárka Esterházy János és testvére, Mária börtönleveleit, imáit, naplórészleteit is felhasználta. A Pompeji madarak érzékeny hangzású lírai kompozíció, amelyben az elmúlásé és emlékezésé a főszerep. Az énekes szólista különböző idősíkok és személyiségek közt mozogva jut el valaha élt, egykori önmagától az elmúlásba való belenyugváson át a porfürdőben megtisztult, felszárnyaló madár hangjáig. Végül megismerhetjük Faragó készülő új operájának, a Hamletnek két jelenetét is: először a Szellemkirály és Hamlet kettősében lehetünk tanúi, ahogyan a fiú finom érzékei ráhangolódnak láthatatlan, hallhatatlan apja jelenlétére, majd Ophelia és Hamlet duettje Cziglényi Boglárka librettójának segítségével bontja ki a drámában csak áttételesen megjelenő mély és szenvedélyes kapcsolatot.

Faragó Béla doktori disszertációjának témája – amelyet a BMC Könyvtárában nemrég négyrészes előadássorozat keretében mutatott be – a Kölni Rádió (WDR) Elektronikus Stúdiójának kezdeti korszaka: számítógépes hanganalízissel, szonogramok, transzkripciók segítségével elemezte végig a Stúdió első évének valamennyi publikált kompozícióját. A szerző az így feltárt alkotói szándékok, folyamatok, formai törvényszerűségek és a korabeli technikai adottságok találkozásán keresztül mutatja be, hogyan hozta létre a hangok totális birtokba vételének igénye remekművek egész sorát.

Faragó Béla 1990 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszékének klasszikus zeneszerzés tanára. 1995-től 2007-ig a budapesti Bárka Színház alapító társulati tagja és zenei vezetője volt, 2011 és 2018 között a kaposvári Csiky Gergely Színház zenei vezetőjeként dolgozott. 1977-től szólistaként és különböző együttesekben (Kis Zenei Stúdió, 180-as Csoport) folytat előadói és zeneszerzői tevékenységet. A kortárs zene olyan egyéniségeivel dolgozott együtt, mint Louis Andriessen, Steve Reich, Terry Riley vagy Meredith Monk. Öt szerzői lemeze jelent meg. Hét operáját mutatták be, köztük Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélése nyomán készült művét. Munkáit több elismeréssel jutalmazták, köztük a VII. Nápolyi Videobalett Fesztivál zenei fődíjával. 1996-ban zeneszerzői tevékenységéért Erkel Ferenc-díjat kapott, 2012-ben pedig elnyerte az Artisjus „A magyar zeneoktatásért” díját.

A koncert a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósul meg.