„Meg akartam tanulni a korszerű komponálást – nyilatkozta egy alkalommal Kurtág György –, de aztán hosszú ideig eltartott, amíg ki tudtam mondani, hogy én pedig nem akarok modern zeneszerző lenni.” Hogy mit jelentett a világháború után induló zeneszerző nemzedék tagjaként „modern zeneszerzőnek” lenni, s ha nem modern zeneszerző akart lenni, akkor tulajdonképpen mire törekedett Kurtág György, erről szól Fazekas Gergely zenetörténész második előadása az ISON által szervezett Kurtág-napon. Az előadás nemcsak Kurtág zeneszerzői gondolkodásába kíván bevezetést nyújtani, de szeretne kulcsot is adni a hallgatónak, hogy miként közelítsen Kurtág zenéjéhez. Szóba fog kerülni, hogy vokális műveiben Kurtág miként nyúl a megzenésítendő szöveghez (nem egyszerűen megzenésít, hanem a szöveg mélyére ás), miként kapcsolódik a klasszikus zenetörténethez (ezer szálon és nagyon intenzíven), és hogy miként képes akár néhány másodpercnyi zenében komplex gondolati-érzelmi tartalmakat közvetíteni. Az előadás tanulsága – remélhetőleg – az lesz, hogy Kurtág zenéjét befogadni egyáltalán nem bonyolult. Egyetlen dologra van szükség hozzá: koncentrált figyelemre.

- - -
100 évben 1000 év – Kurtág György zenei világa
Fazekas Gergely előadássorozata az ISON-ban

Hogy Kurtág György százéves, az azt jelenti, hogy születésének évétől ugyanakkora időbeli távolságra vagyunk, mint 1826-tól, amikor Beethoven még aktív volt. Száz év mindennapi léptékkel mérve rendkívül hosszú időnek tűnik, a szellemi frissesség ugyanakkor nincs vele összefüggésben. Úgy tűnik, Kurtág György alkotótevékenységére például semmilyen hatást nem gyakorol: 100. születésnapjára készült el második operájával. De Kurtág életműve arra is példát szolgáltat, hogy száz évre tekinthetünk akár egészen rövid időként is, amely 1000 év zenetörténetét is magába sűrítheti. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia docense éppen erről az 1000 évre tágítható 100 évről kísérel meg összefoglalást adni három előadásban. Szó lesz Kurtág kanyarokban, történelmi fordulatokban és alkotói válságokban gazdag életpályájáról, Kurtág zenéjének sajátos működésmódjáról és zenetörténethez fűződő viszonyáról, és arról, hogy Kurtág mit tart fontosnak a zene előadásában, vagyis miként tanít. Ez utóbbi téma kapcsán pedig az is szóba kerül majd, hogy mit tanulhatnak Kurtágtól azok, akik nem zenészek, vagyis, hogy miben ragadható meg tágabb értelemben Kurtág tanításának lényege.