Kurtág György immár száz évet felölelő életútja alig néhány évvel az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után indult a soknyelvű, soknemzetiségű és sokvallású bánáti kisváros, Lugos egyik magyar anyanyelvű zsidó családjából, és rengeteg kanyaron, emelkedőn, lejtőn és szakadékon vezetett át. A második világháború, a kommunista időszak, az 1956-os forradalom sokkja, a párizsi emigrációs kísérlet, az élet és a művészet újragondolása, a Kádár-korszak szellemi magányában létrejött nagy művek és az ezeket kísérő alkotói válságok sora, majd a nyolcvanas évektől fokozatosan épülő világhír és újabb remekművek rajzolják ki ezeket a szakadékokat, kanyarokat, lejtőket és emelkedőket. A dramaturgiai fokozás iránt vonzódó zenetörténetírás talán a Samuel Beckett drámáján alapuló operára, a milánói Scalában 2018-ban bemutatott Fin de partie-ra fog rámutatni e hosszú út csúcspontjaként. A Kurtág György zenei világáról szóló előadássorozat első alkalmával Fazekas Gergely zenetörténész erről a különleges pályáról ad áttekintést: száz évről kilencven percben.

- - - 
100 évben 1000 év – Kurtág György zenei világa
Fazekas Gergely előadássorozata az ISON-ban
2026.10.17. 11:00-18:00 

Hogy Kurtág György százéves, az azt jelenti, hogy születésének évétől ugyanakkora időbeli távolságra vagyunk, mint 1826-tól, amikor Beethoven még aktív volt. Száz év mindennapi léptékkel mérve rendkívül hosszú időnek tűnik, a szellemi frissesség ugyanakkor nincs vele összefüggésben. Úgy tűnik, Kurtág György alkotótevékenységére például semmilyen hatást nem gyakorol: 100. születésnapjára készült el második operájával. De Kurtág életműve arra is példát szolgáltat, hogy száz évre tekinthetünk akár egészen rövid időként is, amely 1000 év zenetörténetét is magába sűrítheti. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia docense éppen erről az 1000 évre tágítható 100 évről kísérel meg összefoglalást adni három előadásban. Szó lesz Kurtág kanyarokban, történelmi fordulatokban és alkotói válságokban gazdag életpályájáról, Kurtág zenéjének sajátos működésmódjáról és zenetörténethez fűződő viszonyáról, és arról, hogy Kurtág mit tart fontosnak a zene előadásában, vagyis miként tanít. Ez utóbbi téma kapcsán pedig az is szóba kerül majd, hogy mit tanulhatnak Kurtágtól azok, akik nem zenészek, vagyis, hogy miben ragadható meg tágabb értelemben Kurtág tanításának lényege.