NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

A Szolnoki Szimfonikusok következő hangversenye a Zeneakadémia Nagytermében IDŐTLEN DALLAMOK, ÖRÖK MESTEREK címmel kerül megrendezésre. Az együttes karmestere ez alkalommal Manuel Tevar.

Műsor:
Antonio Vivaldi: Kettősverseny hegedűre, csellóra és zenekarra (F-dúr) RV. 544
Liszt Ferenc: Esz-dúr zongoraverseny No. 1, (R.455)
Felix Mendelssohn-Bartholdy: 3. (a-moll) „Skót” szimfónia op. 56

Közreműködik:
Jaroslaw Nadrzycki – hegedű
Hanah Kim – cselló

Vezényel:
Manuel Tevar

Antonio Vivaldi F-dúr kettősversenyét a tükröződések szellemes játéka és a barokk életöröm jellemzi. A mű alcíme, az „Il Proteo” a görög tengeri istenre utal, aki képes volt bármilyen alakot felvenni: ehhez híven a hegedű és a cselló nem csupán osztozik a szólista szerepén, hanem folyamatosan utánozzák, „tükrözik” egymást, játékosan megfordítva a megszokott zenei rendet. A hangszerek briliáns párbeszéde a velencei karneválok vibráló hangulatát idézi meg.

A szünet előtt a romantikus zongorairodalom egyik leglátványosabb remekműve, Liszt Ferenc Esz-dúr zongoraversenye csendül fel. A három tételből álló szerzeményen Liszt igen nagy műgonddal és önkritikával dolgozott, nem kevesebb, mint öt változatát készítette el az idők során. 1830 körül, alig húszéves korában kezdte írni, és 19 évvel később tanítványa, Joachim Raff közreműködésével fejezte be. Újabb átdolgozás után az 1855-ös weimari bemutatón a zongoraszólamot maga Liszt játszotta, a zenekart pedig Berlioz vezényelte. A zongoraverseny technikailag igazi kihívást jelent az előadók számára. A darab különlegessége a híres „triangulum-szóló”, amely a maga korában merész újításnak számított, mára azonban a mű elmaradhatatlan, csillogó színfoltjává vált, hirdetve Liszt határtalan zenei fantáziáját.

A koncertet Felix Mendelssohn-Bartholdy III. (a-moll) „Skót” szimfóniája zárja, amely A romantikus tájfestés és a hangulatfestő zene kiemelkedő példája. A művet a ködös felföldek vadsága és a romos királyi várak történelmi atmoszférája ihlette. Négy tétel, mely egy belső utazás krónikája: a borongós, melankolikus kezdéstől a skót néptáncok ritmusán és a természet viharain át jutunk el a diadalmas, fényben úszó befejezésig. A Skót szimfónia mesterien egyesíti magában a romantikus zeneszerző jellegzetes zenei nyelvét, nagylélegzetű dallamosságát és a természet zordon-fenséges tájaitól nyert ihletét.