Előadó: Halmy György, a sorozat szerkesztője, a film rendezője

A rendező útja – Lükő Gábor hagyatékától vezetett el Schmidt Éváig

A vetítésre kerülő film: A LELŐTT HARCOS LELKE

Egyéni énekként előadott: A Föld keletkezésének szent regéje.

Az est folyamán közreműködnek:

Baranyai Rita – ének

Borzsák Réka – zene

Fürjes Kati – dob

Gál Eszter – dob, sípok

Schmidt Éva (Budapest, 1948. június 28. – Hanti-Manszijszk, 2002. július 4.) az obi-ugor nyelvek és kultúrák tudományos kutatója, tanár, néprajztudós és nyelvész, etnográfus, folklorista a magyar tudományosság kiemelkedő alakja, aki 1970 és 2002 között gyűjtött és kutatott Nyugat-Szibériában, a veszélyeztetettnek minősülő hanti és manysi népcsoportok nyelvét és szellemi kultúráját dokumentálva. A hagyományos obi-ugor kultúra ismerőjeként, a hanti és manysi nyelvjárások kiváló beszé­lőjeként olyan tartalmakhoz, információkhoz férhetett hozzá, amelyek közvetítő­nyel­­vet használó kívülállók számára elérhetetlenek vagy értelmezhetetlenek lettek volna.

Egyéni énekként előadott: A Föld keletkezésének szent regéje részleteivel és a Halottaskönyv segítségével időben-térben visszamegyünk a Földünk geneziséhez, a Daruláb-sítalp-bőr, azaz a Világügyelő Isten születéséhez, illetve a Tibei Halottaskönyv soraival „Ó, égi térségek, ellenségül ne támadjatok! Hadd lássam meg az égkék Megtisztultan Kiterjedtnek földjét!” jutunk el a versekben ma is élő sámántudáshoz.

A filmeben közreműködnek: Kiss Anna költő, Dr. Pressing Lajos Buddhista tanító, Kerezsi Ágnes néprajzkutató, Baktay Patrícia †iparművész, Szathmári Botond Buddhista tanító, Sólyomfi Nagy Zoltán énekes, Szabó Margaréta színművész, Kemény Rozália énekes

A két fontos kultúrtörténeti mű egymást követő szerkesztésével: az idő előtti múlt regéje, valamint a „haldokló fülébe súgott szöveg” érzékelteti Schmidt Éva különös viszonyát az ősiséghez és a halálhoz.

E bevezető után a kutató személyes, igen eredeti, kendőzetlen vallomása következik, amely felvételek az 1995–2002 közötti időszakban készültek. A rendező forgatta egyedi felvételekkel megidéződik az a világ, amely betekintést nyújt Schmidt Éva gondolataiba. Vigyázat! Mindez rendkívül őszinte, kitárulkozó hangnemű. Tiszta és nyílt gondolatai, nagy mélységet feltételező szellemi ereje átgondoltságot és széles horizontú világlátást sugall.

Idézet a filmből és az „Utazás a túlsó világban Schmidt Éva nyomán” c. filmkönyvből: „A nyugati kultúra, ahogy ezt önmagamon tapasztaltam, észrevétlenül elvágja az embernek az ősei felé vezető ösvényét, s ezzel egyidejűleg a szellemi világhoz vezető ösvényét is. Abban az időszakban, amikor ez engem a legjobban veszélyeztetett, valahogy előállt a Medve, mintegy védve ennek az ösvénynek a kapuját. Jó, hogy az energiáit én alig bírtam ki, de mindenesetre megóvott attól, hogy valaha is a fogyasztói társadalmak tagjaihoz hasonló legyek. S ekkor nyilvánvalóvá vált számomra: tulajdonképpen minden emberben ugyanez az állat él, hiszen én magam is, hogy Európa közepén születtem…csak éppen be van zárva a ketrecébe. Nyilvánvalóvá vált a totemizmus titka is…mintha valami olyasmi lenne, hogy az ősenergiából vagy a Teremtő Istenből egy energiaáramlat kilép, hogy aztán majd ezen a való világon valami keletkezzen belőle.”

Megállapításai biztos emberismeretről, a szellemi tanítások jártasságáról, illetve az ősi tudás szintézisbe hozásáról és integrálásáról tesznek tanúbizonyságot. Ezen kívül az sem lényegtelen, amit az életében betöltött, illetve betöltetlen szerepéről és a totemizmusról mond! Véleménye – amely megfogan a filmet nézőben – kiszabja azt a lehetséges utat, amely szellemi hagyatékának egyik világos és egyértelmű irányultsága. Kérem, ha lehetséges nézzék meg többször a filmet, biztos vagyok abban, hogy egyértelmű lesz, milyen alapokra épült a kutató élete a halála előtt, és ezzel együtt bennünk, az ittmaradottakban hogyan épül tovább a halála után.

Halmy György / Nagymedve