Nagy Zsolt az előadásában az erdélyi magyar „medve-folklórnak”, az ún. medvés találkozástörténeteknek napjainkban dokumentálható megújuló formáit, a medvékkel kapcsolatos népi ismeretelemek és tévhitek eredetét, valamint a nagyragadozóval és a róla elnevezett növényekkel kapcsolatos népi gyógyászati tudást kívánja bemutatni.

Az Európában védettséget élvező barnamedve (Ursus arctos) populációjának tekintélyes része él Románia, ezen belül pedig Erdély területén. A medveállomány viszonylagos erdélyi nagyságából is adódik, hogy a nagyvaddal való találkozások, az általa okozott károk száma nagy, így e fajról is jóval több történet születik, mint bárhol másutt a magyar nyelvterületen vagy Európában. Nagy Zsolt az előadásában az erdélyi magyar „medve-folklórnak”, az ún. medvés találkozástörténeteknek napjainkban dokumentálható megújuló formáit, a medvékkel kapcsolatos népi ismeretelemek és tévhitek eredetét, valamint a nagyragadozóval és a róla elnevezett növényekkel kapcsolatos népi gyógyászati tudást kívánja bemutatni. Megállapításait főként saját székelyföldi és munkatársa, Babai Dániel etnoökológus gyimesi gyűjtéseivel illusztrálja.

Nagy Zsolt, néprajzkutató az elmúlt tizenöt évben többnyire Erdély különböző tájegységein (Székelyföld, Szilágyság, Kalotaszeg, Szászvidék) végezte vizsgálatait. Főként az etnobotanika, az etnomedicina, a kerttörténet, a tudománytörténet és a gazdaságantropológia területei érdeklik. Az előadó az ELTE HTK Néprajztudományi Intézetének kutató-munkatársa, a Hagyományok Háza Szabadegyetem népi gyógyászatról szóló előadássorozatának rendszeresen visszatérő meghívottja.