A kérdésekre ezúttal a közköltészet felől keressük a választ. A régi populáris irodalom évszázadokon át egyensúlyi szerepet játszott a szerzői alkotások és a népköltés között. Az utóbbi évtizedek kutatásai (főként Küllős Imola folklorista és most meghívott előadónk jóvoltából) sok száz olyan magyar közdal-szövegre irányították rá a figyelmet, amelyeket a XI-XX. században már népdalként gyűjtöttek. Mozgásterükről, az értelmiségi folklór forrásairól, az írott és szóbeli hagyomány összefüggéseiről, a ponyvakultúráról, sőt a regionalitásról is hallhatunk ezen a szabadegyetemi előadáson.
Szeretettel várunk mindenkit, akit érdekel kulturális örökségünk, hagyományaink e nagyon izgalmas, de kevéssé ismert területe! Aki elég bátor ahhoz, hogy túllépjen az iskolás kérdésfelvetéseken és egyszerű válaszokon és belemerüljön a régmúlt művelődésének valóságába, amely éppolyan bonyolult volt, mint a mai, az színes és lendületes előadást hallhat egy sokoldalú kutató és előadóművész egyéniségtől.
Előadónk Csörsz Rumen István irodalomtörténész (ELTE HTK Irodalomtudományi Intézet) három évtizede kutatja a XVIII–XIX. századi közköltészetet. 1988-tól a Musica Historica együttes vezetője, 2018 óta tanít a Zeneakadémia Népzene Tanszékén, 2023–2024-ben Kolozsváron volt vendégtanár.
Kutatóként, tanárként és muzsikusként is törekszik a régi magyar és európai közkultúra bemutatására, segítve például Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor és Arany János költészetének új szempontú értelmezését.
Helyszín
Budapest, 1011, Corvin tér 8.