NEM TALÁLTÁL ELŐADÁST MA ESTÉRE?

Mozart d-moll Kyriéje ritkaság, ahogyan különlegesség a Thamos, Egyiptom királya című kísérőzene is, amelyet a Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének negyedik estjén a belőle készült hangszeres szvit képvisel.

Wolfgang Amadeus MOZART: d-moll Kyrie, K., 341
Wolfgang Amadeus MOZART: Zenekari részletek Thamos, König in Ägypten (Thamos, Egyiptom királya) című kísérőzenéjéből, K. 345/336A
***
Gioachino ROSSINI: Stabat Mater

Hasmik Torosyan szoprán
Schöck Atala alt

Celso Albeo tenor
Bretz Gábor basszus

Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Pier Giorgio Morandi

A szabadkőműves osztrák drámaíró, Tobias Philipp von Gebler felkérte Mozartot, komponáljon kísérőzenét Thamos, Egyiptom királya című ötfelvonásos drámájának 1774 áprilisára tervezett bécsi előadásához. A zeneszerző, aki ez idő tájt még nem volt szabadkőműves, később azonban maga is belépett a titkos társaságba, kórusokat es felvonásközi zeneket írt a színdarabhoz. Műve azért is érdekes számunkra, mert a szabadkőműves jelképek használatával a későbbi – szinten a szabadkőműves szimbolikára épülő – Singspiel, A varázsfuvola egyik előképének tekinthető.

A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének negyedik hangversenyen a kiserőzenéből készült hangszeres szvit szólal meg, előtte egy hasonlóképpen kevéssé ismert Mozart-művel, a d-moll Kyriével. A hangverseny második része is különlegességet kínál: Rossini Stabat Matere olyan alkotó műve, aki pályája jelentős részében vígoperákkal aratott hatalmas sikereket, am e kései opusában mégis liturgikus műfaj fele fordult. Kompozíciója magán viseli a zenes színházi műfajokban otthonos szerző operai stílusjegyeit. A karmester, Pier Giorgio Morandi a milánói Scala oboásából lett sikeres dirigens, fő területe az itáliai opera. Az est nemzetközi énekesgárdájában Hasmik Torosyan az örmény, Celso Albeo a spanyol színeket képviseli, Schöck Atala és Bretz Gábor pedig a hazai vokális előadói kultúra kiválóságait.