Gondolta volna, hogy bizonyos értelemben Mendelssohn az első filmzeneszerzők egyike? Persze, az ő korában a moziról még talán csak álmodoztak, ám az az eszközkészlet, mely a filmzenéket jellemzi, az ő kezei között kezdett kibontakozni. De mit is ad hozzá a zene a filmhez? Érzelmeket mutat meg, aláhúzza vagy éppen ellenpontozza az eseményeket, érzelmeket, várakozást kelt, helyzeteket fest alá, sokszor mozdulatokat követ (szakkifejezéssel ez a mickeyegerezés). Mai hangversenyünkön azt mutatjuk be, hogy a képszerűség a zenében milyen magával ragadó módon tud elkápráztatni minket. Mendelssohn Szentivánéji álomhoz írt kísérőzenéje bizonyosan a filmzene kialakulásának egyik mérföldköve, de a történet zenés elbeszélésének technikája programnyitányaiban is tetten érhető. Kutrik Bence Sagittarius (Nyilas) c. műve bombasztikus filmzene, lassan változó nagy tablókkal. Strauss Till Eulenspiegelének hallgatása közben szinte magunk előtt látjuk a középkori csínytevőt, akinek története szinte képregényszerűen elevenedik meg előttünk. Wagner pedig bizonyosan nagy hatással bírt a későbbi filmzenei világra: operái összművészeti produkciók voltak, melyben a látvány, a szöveg és a kép a legnagyobb összhangban állt egymással, a történeteket, érzelmeket, eszméket vagy éppen karaktereket ábrázoló leitmotiv-technikája pedig a legikonikusabb filmzenékben köszön vissza.
Vélemények
Írj véleményt